Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll.
    
Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ez ad számunka biztos alapot és legitimitást, hogy jó irányba indultunk el az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási kereteinek megújítása terén - tette hozzá.
    
Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatási reform során sokat meríttek abból a felfogásból, amelyet évekkel ezelőtt Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán. "Így sem önt, elnök úr, sem a bíróságokat, sem a tisztelt képviselőket nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor" - tette hozzá Répássy Róbert.
    
Az államtitkár egyben reményét fejezte ki, hogy Baka András felszólalásában kitér arra is, hogy OIT elnökként tudott-e élni azokkal a hatáskörökkel, amelyeket az törvény számára biztosított.   Répássy Róbert arról is beszélt, hogy hosszú évek óta hazai és nemzetközi elvárás, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg döntéseiket, attól függetlenül, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás.    
    
Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás sarokpontja az eljárások időszerűsége, amelyben az igazgatási tevékenység azzal tud segíteni, ha a bírák függetlenségének megsértése nélkül biztosítja az aránytalan ügyteher megfelelő elosztását.
    
Szerinte ugyanakkor szakmai berkekből érkező információkból úgy ítélték meg, hogy az elmúlt jó pár évben a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta a nehézségeket megfelelően kezelni, ezért alapvető változásokra, strukturális átalakításokra van szükség.
    
Mint mondta, a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítás mellett egy új igazgatási modellt javasolnak, amely nem egyszerűen a hatáskörök áttelepítésről szól. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége - tette hozzá.    
    
A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.