Szólláth Tibor (Fidesz) polgármester elmondta, mintegy hétszáz városi a fronton lelte halálát, majd 1944 tavaszán a település csaknem teljes zsidó lakosságát - ezernél több embert - deportálták. Abban az évben még egy csapást elszenvedett a város: november 3-án hurcoltak el ötszáz helyi férfit, közülük a Gulagról alig harmincan tértek vissza.
   
Mint mondta, Hajdúnánás a mai napig megérzi ennek a kétezer embernek az elvesztését, hiszen szinte nincs család, amelyet ne érintene ez a fájó időszak. Nem lehet szétválasztani az áldozatokat, fasiszta vagy kommunista bűnöket, ez Hajdúnánás tragédiája - mondta a polgármester.
   
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára megnyitó beszédében kiemelte, hogy Hajdúnánás tragédiája a diktatúrák embertelenségének a bizonyítéka. A kiállításról szólva felhívta a figyelmet, hogy az emlékezés mellett egyben üzennek is a jövőnek: "az igazság erőt kell hogy adjon mindenkinek".
   
Csiszár Imre, a Kitaszítottak című tárlat koordinátor-muzeológusa az MTI-nek elmondta: a minisztérium tízmillió forintos támogatásának köszönhetően 140 négyzetméteren rendezhettek be modern multimédiás kiállítást. A kiállítás nemcsak a deportálásokat mutatja be, hanem a kommunista diktatúra kiépülésének legfontosabb állomásait, a termelőszövetkezeti rendszer létrehozását is, egészen 1962-ig - hangsúlyozta a történész, aki évek óta kutatja a város történetét, kiemelten a most bemutatott időszakot. A tárlat hangsúlyos része egy marhavagon, amely a deportálások eszköze volt. Az érdeklődőket egyebek mellett egy berendezett vallatószoba, egy eredeti "körmös" traktor és a város számos tárgyi emléke kalauzolja az 1940-es és 1950-es évek világába.