Répássy Róbert kiemelte: a gyermekkor sajátos szükségleteit a felnőttek kötelesek felismerni és tiszteletben tartani, ezt nemzetközi és hazai jogszabályok is alátámasztják; a legmeghatározóbb dokumentum ezek közül az ENSZ 1989-ben elfogadott gyermekjogi egyezménye. Nem elég ugyanakkor e jogokat írásban rögzíteni, alkalmazni is kell, ezért az Európa Tanács 2010 novemberében iránymutatást adott ki, amely szerint az igazságszolgáltatás csak akkor lehet gyermekbarát, ha a gyerekek jogai érvényesülnek, s ha az a gyerekek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt - tette hozzá. Répássy Róbert elmondta: évente több ezer gyerek kerül kapcsolatba az igazságszolgáltatással, tanúként, áldozatként, elkövetőként. Ha az eljárás során nem veszik figyelembe a gyerek szükségleteit és nem tartják szem előtt a jogait, akkor tovább fokozzák az elszenvedett traumát és növelik annak esélyét, hogy a gyerek ismét áldozattá váljon. A gyermekbarát igazságszolgáltatás éve ennek jegyében azt jelenti, hogy megvizsgálják, Magyarország már teljes mértékben tudott-e az irányelvekhez idomulni. A jogharmonizáció érdekében ezért jogszabály-módosításokra tesznek indítványt és oktatási programokon keresztül változtatnak a jogalkalmazási gyakorlaton - közölte az államtitkár.
   
Olaf Köndgen, az Európa Tanács Európai Ifjúsági Központjának igazgatója a konferencián ezekről az irányelvekről tartott előadást. Elmondta: mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetei során egyértelművé vált, hogy a tagállamok nem mindig tartják tiszteletben a gyerekek jogait - különös tekintettel a büntetőjogra -, az államok igazságügy-miniszterei megállapodtak az irányelvek kidolgozásában. Mint hozzátette, nem jogszabályokról van szó, hanem arról, hogy meg kell változtatni a jogi szakértők és a gyerekekkel ténylegesen foglalkozók hozzáállását. A cél, hogy a gyerekek jogai védelmet élvezzenek, amikor döntés születik róluk.

A dokumentum egyik alapelve a részvétel, ez azt jelenti, hogy az eljárások során figyelembe kell venni a gyerekek véleményét, a meghallgatásukat pedig a legfőbb érdekeiket figyelembe véve kell lefolytatni. Tekintettel kell lenni a gyerek környezetére, így családi hátterére, és esetlegesen arra is, ha az érintett fogyatékos vagy hátrányos helyzetű. Kitértek arra: fontos, hogy a gyerek magánélete szigorúan védett legyen, s az eljárást a korának megfelelően válasszák ki. A gyereket a szabadságától megfosztani csak akkor szabad, ha semmilyen más megoldás nem lehetséges.    

Olaf Köndgen kiemelte, hogy a perbeli képviseletet olyan embernek kell ellátnia, akiben a gyerek megbízik. Az igazgató arról is beszélt, hogy az egyes tagállamok eltérő korhatárban határozzák meg a büntetőjogi felelősséget, szerinte ennek nem szabad túl alacsonyan lennie. Mint mondta, az egyéni büntetéseknek a társadalomba való újbóli beilleszkedést kell segíteniük. Olaf Köndgen kiemelte, hogy az irányelveknek nemcsak a büntetőjogban, hanem az államigazgatási jogban és a mediációs eljárásokban is érvényesülniük kell.
   
Bábel Tamás, az UNICEF Magyarország igazgatója elmondta: nagyon fontos témáról van szó, hiszen Magyarországon az 1,8 millió állampolgárt érint. Az UNICEF feladata az is, hogy a gyerekek jogaival kapcsolatos folyamatokat figyelje - hangsúlyozta. Hozzátette: egy felmérés szerint Magyarországon háromból egy gyerek van tisztában azzal, hogy jogai vannak, és hatból egy tudja, hova kell fordulnia, ha sérelem éri. A magyar gyerekek azt várják el az államtól, hogy oktatásban, biztonságban és egészségügyi szolgáltatásokban részesítse őket. Feltűnő volt, hogy a magyar gyerekek szinte dupla olyan súlyúnak tekintették a kábítószerrel kapcsolatos problémákat, mint más európai társaik, és az európai átlagnál lényegesen nagyobb súlyúnak tartják a szegénység és a kirekesztettség problémáját is - közölte Bábel Tamás.