Hajdú János tájékoztatása szerint jelenleg folyamatban van a támogatási szerződés megkötése. Ezt követően kerülhet sor a közbeszerzési eljárásra, amely során kiválasztják a kivitelezőt. A beruházás jövőre indul, s a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését az új szennyvíztisztító telep. A paksi átlagos napi vízfelhasználás 100 liter fejenként. A mintegy kétezer köbméternyi vizet azonban nemcsak előteremteni kell napról napra, hanem visszafogadni is, emelte ki a városvezető. Az az új szennyvíztisztító telep az egyik legnagyobb, folyamatban lévő alap-infrastrukturális fejlesztése a városnak.
   
Paks szennyvízhálózatának kiépítése 1968-ban kezdődött hat kilométer szennyvízhálózat megépítésével, valamint a tisztítást végrehajtó kétszintes ülepítő létesítésével. Az első nagy változás az atomerőmű építésével egy időben történt: ekkor harminckét kilométer hálózat és új szennyvíztisztító létesült. A következő mérföldkő a 90-es évek elejére tehető, amikor huszonkét kilométer hálózat épült. A szennyvízhálózat kiépítettsége ettől az időponttól gyakorlatilag száz százalékos. A 70-es évek óta működő szennyvíztelep mára teljesen elavult. Ahhoz, hogy az új környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen, s ne folyamatos javítgatásokkal biztosítsák időszakosan a működést, hosszú távra szóló megoldást kellett találni. Ehhez nyújtott segítséget az Európai Unió, az úgynevezett felzárkóztatási alapból. Több év előkészítő munka után a kétfordulós pályázat második szakaszában is sikerrel szerepelt a város önkormányzata. A több mint 1 milliárd forintos beruházáshoz 790 millió forint támogatást nyert a „A paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése” című, KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013 pályázatával.
   
Az új szennyvíztelep a jelenleg is működő telep mellett épül fel. A Dunába jelenleg is biológiailag tisztított szennyvíz kerül. Az új telep kiépülésével tisztább víz jut a folyóba. Az élővizet károsító tápanyag eltávolításra is lehetőség nyílik, ami azt jelenti, foszforból és nitrogénből jóval kevesebb kerül az élővízbe. Ezek a tápanyagok a szennyvíziszapban maradnak, s így tápanyagban gazdag komposzt keletkezik.