Érdemes szembenézni a mögöttünk hagyott néhány évvel, amely talán növeli a felelősségérzetünket, de reménnyel is tölthet el bennünket – kezdte beszédét Orbán Viktor. A kormányfő az elmúlt húsz évről szólva elmondta, leginkább „sikeresnek induló, de aztán hamvába holt vagy torzóként maradt kísérletekre emlékezhetünk, amikor a világban élő szétszóródott magyarság összefogására tett kísérleteket vesszük számba”.

Arra gondoltunk miután megkaptuk a kétharmados felhatalmazást, hogy a be nem vált kísérletek helyett próbáljunk meg esélyt nyújtó új kísérletet indítani – hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondta, ennek jegyében megújították a nemzetpolitikai intézményrendszert, és megteremtették a közjogi alapjait a kettős állampolgárságnak. Úgy döntöttünk, hogy nem a régi csatákat kell folytatni, hanem kellene nyitni egy új fejezetet – fűzte hozzá.

Le kell zárni a posztkommunista korszakot!

Orbán Viktor Magyarország elmúlt húsz évéről szólva elmondta, számtalan alkalommal felmerül a kérdés, hogy mit is gondoljunk a mögöttünk hagyott két évtizedről. Úgy fogalmazott, hogy a diktatúrát követően posztkommunista struktúrák jöttek létre. Nincsen új alkotmány, nincs szilád morális és jogi alapja az alkotmányos intézményeknek – emelte ki. A korszak második jellemzőjeként a kormányfő a „nem kommunista múltból jövő pártok” szervezeti gyengeségét említette a kommunizmusból átjött pártokkal szemben.

A harmadik dolog, ami ezt a korszakot jellemzi mindenhol Közép-Európában, az, hogy bár van piacgazdasági intézményrendszer, de a régi világból örökölt kapcsolatrendszerek felülírják a versenyszabályokat – fűzte hozzá a kormányfő.

A kormányfő kijelentette: Magyarországon 2010-re az a közvélekedés alakult ki, hogy ezt a korszakot le kell zárni. Ezt akkor lehet megtenni, ha van egy akkora parlamenti többség, ami ezt a munkát el tudja végezni – szögezte le.

Mi úgy fogjuk fel a magyar kormányzat munkáját, hogy nekünk ezt a posztkommunista korszakot kell lezárnunk – emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: „mi más történelmi küldetéssel kezdtünk el kormányozni”. Mint mondta, ennek jegyében alkották meg az ország új alaptörvényét, hoznak kétharmados törvényeket, és újítják meg többek között az igazságszolgáltatást.

A magyarság szelleme erős nemzetet hozott létre

Minden történelmi nemzetnek, ami hatással tudott lenni a világra, vagy legalábbis a saját kontinensére, van saját lelkülete, szelleme – jelentette ki Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a mi nemzetünk nagy történelmi tettei is a magyarság szelleméből eredeztethetők.

A magyarság szelleme sok száz év alatt egy nagyon erős nemzetet hozott létre itt, a Kárpát-medencében. Az itt levők többségének nagyszülei, szülei még az egységes magyar nemzet fiaként jöttek a világra. Azután a XX. század történelme – mint egy hatalmas kalapács – szétzúzta országunkat, sok kis részre törte szét a nemzetet, és a haza szilánkjai messzire hullottak egymástól – fogalmazott Orbán Viktor. A történelem képes kalapácsként szétzúzni országokat, arra is képes, hogy nemzeteket szétszórjon, mert fizikai értelemben mindig erősebb az embernél, de nem erősebb az emberi szellemnél – fűzte hozzá.

Egy nemzet szellemét sem lehet szétzúzni, ha nem hagyja – szögezte le. A kormányfő felidézte, közel száz éve küzdünk azért, hogy a magyarság szelleme - melyet határon belül és kívül őriztünk, életben tartottunk - valamiképpen újraegyesítse a világban szétszórt nemzetünket. Kevés más nemzet érti meg és érzi át ezt a küzdelmet, ezért is van az, hogy a világban oly gyakran értetlenséggel találkozunk, amikor a magyar sorsról, történelemről és a magyar jövő kérdéseiről beszélünk. Kevés nemzetnek kellett megtapasztalnia, hogy a közösség széthullása és a nemzetélmény elvesztése valósággal megbéklyózza az adott közösség tagjait – fűzte hozzá, megjegyezve: a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítása egy újabb fontos győzelem ebben a küzdelemben; működő, életteli és hasznos keretet ad a világban szétszórt magyarság új együttműködéséhez.

A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett arra is: a 2004-es szégyenletes népszavazási kampány után megfogadták, hogy amint lehetőség nyílik rá, be fogják gyógyítani ezt a sebet. Ezért van az, hogy a Fidesz-KDNP kormányra kerülése után az első intézkedések egyike a kettős állampolgárság megalkotása volt.

„Minden életrevaló nemzet saját maga felé fordul”

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az erős és sikeres magyar nemzet nem csupán eszmei és érzelmi alapon fontos, hanem gazdasági szempontból is. Egy közösség, egy nemzet nem kevesebb, hanem több lesz attól, hogy felismeri a saját gazdasági érdekeit és kiáll értük. A magyarság szelleme, a nemzet egysége egy fontos, de eddig méltatlanul elhanyagolt gazdasági erőforrás is – jegyezte meg. A miniszterelnök szerint, ha körbenézünk a nyugati világban, akkor azt láthatjuk, hogy minden életrevaló nemzet saját maga felé fordul. A válság ugyanis – főként Európában - megmutatta, hogy a természetes emberi erőforrásokra fittyet hányó életmód tartalékai kimerültek, kifulladt a spekulációkra, fedezet nélküli hitelekre épülő gazdaság, kifáradt a nemzetek nélküli nemzetköziség képtelen illúziója – fűzte hozzá.

A kormányfő szerint új verseny van kialakulóban, amelyben vissza kell találni a megalapozott anyagi és szellemi növekedéshez, és ehhez minden nemzetnek szüksége van saját természetes és megbízható erőforrásaira, amelyek közül a legfontosabb maga a nemzet, az emberi közösség és annak szelleme. A válság utáni idők megnyerésért vívott verseny minden eddiginél keményebb lesz. Ezek nem azok az idők, amikor kívülről kellene várnunk a segítséget, amikor megengedhetjük magunknak, hogy értékes erőforrásokat hagyjunk veszni.

Minden magyarra szükségünk van, mert a magyar szellem annál erősebb, minél többen valljuk magunkénak. A sok magyarnál jobb a több magyar – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: mi magyarok, minél többen toljuk a szekeret, annál biztosabban jutunk ki a gödörből, ahová hosszú évek felelőtlen döntései sodorták a nemzetet. A megújuláshoz minden magyar támogatására szükségünk lesz, bárhol is éljen a világban. Egyszerű és világos a célunk: minden magyart a fedélzetre kell hívnunk – szögezte le.

„Világnemzet vagyunk”

Orbán Viktor szerint hazánk számára a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés beindítása, melyhez fizikai és szellemi erő kell, nem pedig szerencse. A kormányfő felfogása szerint a mostani válság nem gazdasági-, hanem lelkiállapot, ezért elsősorban lelkierővel, vagyis cselekvésre váltható hittel, bizalommal és elszántsággal lehet úrrá lenni rajta. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági teljesítményünket megsokszorozhatja, ha határokon kívül és belül minél többen bíznak az ország erejében, lehetőségében, jövőjében, és minél többen akarnak cselekvő részesei lenni Magyarország sikereinek. 14-15 millió magyar sokkal többre képes, mint 10 millió – szögezte le.

A miniszterelnök szerint a magyar világnemzetté vált, melynek előnyei is vannak. Egymástól több ezer kilométerre élő magyarok összefogása hatalmas feladatnak tűnik, de a lehetőségeink jobbak erre, mint bármikor korábban. Orbán Viktor nem hiszi, hogy nekünk, magyaroknak hadakozni kellene a globalizáció egészével; „az orkánnal birokra kelni nem tűnik okos magatartásnak”. „Ha viszont vitorlát bontunk, megszelídítjük, és saját szolgálatunkba állítjuk a szelet, a végén még örülni is fogunk neki” – fűzte hozzá, megjegyezve: a globalizáció számtalan kellemetlen kísérőjelensége mellé sok olyan új lehetőséget is elhozott a számunkra, melyek segítségével sikeresebben tudjuk egyesíteni a magyar szellemet. Elég az internetet használó nemzeti regiszterre, vagy az emberek és tőke könnyű, gyors mozgására, az országok és gazdaságok nyitottságára gondolni, melyek segítenek bennünket a nemzetegyesítésben – hangsúlyozta.

„Világnemzet vagyunk, így ha okosan sáfárkodunk a globalizáció eszközeivel, ha megtanuljuk ezt a szelet befogni a vitorlánkba, akkor az eddiginél sokkal nagyobb sebességgel és nagyobb biztonsággal tudjuk majd hasítani a hullámokat” – fogalmazott Orbán Viktor.