"Rendszerváltó helyzetben van a diaszpóra politika, mint a magyar politika számtalan más területe. Ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt válságos helyzetben van a világ magyarsága is. Ebben a helyzetben keressük a kitörési pontokat" – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a diaszpórával azért érdemes foglalkozni, mert egyfajta kitörési pont a világ magyarsága. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és a világban szétszóródva élő magyaroknak kölcsönösen szükségük van egymásra, és a magyar kormány szándéka is az, hogy "valódi kitörési ponttá váljon a diaszpóra".
   
Németh Zsolt a magyar diaszpóra helyzetét értékelve elmondta, hogy nemzedékváltás idejét éljük, amikor a másod- vagy harmadgenerációs magyarok identitásukat őrzik, a nyelvet viszont kevésbé ismerik. Ugyanakkor a rendszerváltás után a diaszpóra új hulláma jelent meg. Az utóbbi két évtized új magyar emigrációjának tíz- és százezreit be kell kapcsolni a diaszpóra életébe - hívta fel a figyelmet. Emellett a hagyományos és a modern eszközök kombinálódását lehet tapasztalni, amikor a civil és egyházi szervezetek mellett az internet, vagy például a távoktatás is lehetőséget nyújt a kapcsolattartásra, a magyar közösségekhez tartozásra - mutatott rá az államtitkár.
   
Németh Zsolt kiemelte, a magyar külpolitikai stratégia fontos pontja, hogy biztosítsa a magyar diaszpóra számára a diplomáciai hátteret. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány éppen olyan városokban - például Torontóban, Chicagóban és Sydney-ben - zárt be külképviseleteket, ahol jelentős magyar közösség él. A külügyi államtitkár jelezte, hogy a stratégia részeként át kívánják tekinteni a magyar tiszteletbeli konzuli hálózatot is.