Orbán: Egy új korszakot kell nyitni!
	Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelenti be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának, hogy Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel - közölte Orbán Viktor kormányfő, hangsúlyozva: Magyarország gazdasági önállósága továbbra sem lesz korlátozható.
Létrehozva: 2011. november 18., 08:23 | Utoljára frissítve: 2011. november 18., 10:28

A pénzügyi stabilitás korszakát lezártuk, egy új korszakot kell nyitni, ez a növekedés korszaka – jelentette ki pénteken Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Úgy fogalmazott: most az a pillanat jött el, amikor növekedést kell elérni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy döntött, hogy ehhez szükséges az IMF-fel való megállapodás.

A kormányváltáskor Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, mások segítségére szorultunk, és az IMF megmondta, mint kell csinálnunk. Most egy biztosítás típusú megállapodást szeretnénk kötni az IMF-fel, a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni, többé Magyarország gazdasági önállóságát senki nem korlátozhatja – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor kifejtette: "a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani". Az új megállapodás lényege azonban az - ismertette -, hogy "mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni".

Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a kormányzati teljesítményével, Orbán azt mondta: nagyjából így képzeltem, de boldog azért nem vagyok, Magyarország nem a legjobb hely a világon, még mindig sok a szegény ember, sok háztartás van eladósodva.

Arra a felvetésre, hogy az IMF-nek lehetnek feltételei, annyit mondott: majd meglátjuk. Ha pénzre van szükség, bocsátunk ki kötvényt, a probléma annyi, hogy magasabb kamatot kell fizetni. A nemzeti önállóság és a gazdasági önérdek alapján tudunk megállapodni, legyen szó Kínáról, Szaúd-Arábiáról – érvelt a kormányfő.

Hangsúlyozta: ha a magyar kormány nem folytatna aktív gazdaságpolitikát, bajban lennénk, mert igazodnánk az eurózóna rendkívül lassú növekedéséhez. Ezért aktív, támogató, serkentő gazdaságpolitikát kell folytatni.

Elmondta azt is, hogy amin nem változtat a kormány, az a tehermegosztás elve. Nem lehet úgy kezelni az adósságot, hogy a terheket egyetlen szereplő viselje. Marad a felerősítés politikája: egy gazdaságot azokra az emberekre lehet építeni, akik tudnak és akarnak dolgozni, és a családjukat is eltartják, ez a középosztály, őket kell felerősíteni. Kitart a kormány a szerkezetátalakítás politikája mellett is: azokat a rendszereket, amelyek adósságot termelnek,át kell alakítani. Az adósság lesz a legnagyobb istencsapása minden nemzet életében – fogalmazott Orbán Viktor.

Beszélt arról is, hogy Magyarországnak szüksége van egy nemzeti iparosítási politikára. A Molt visszaszereztük az oroszoktól, és az állam úgy gondolta, hogy nem értékesíteni kell a magánnyugdíj-pénztárak Rába-részvényeit, hanem kivásárolni a többségi, maláj társaságot.
Kiemelte: szükség van egy, mezőgazdasági termékekkel kereskedő házra, ezt vagy önállóan, vagy más országokkal közösen kell felállítanunk. Ez segítene abban, hogy az agrártermékek külpiacra kerüljenek.

A német adatok alapján elképzelhető majd a növekedési előrejelzés módosítása

A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásnak meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám "valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint". 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból - mondta. A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig "nekünk is óvatosnak kell lennünk". "Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék" - jelentette ki.

A Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki alakuló ülésén elmondott szavait megerősítve kifejtette: szerinte egy zavaros húsz év van mögöttünk,  amelynek jól leírható tulajdonságai vannak”. Az alkotmányos intézmények gyengék voltak, és nem volt új alkotmány, a nem a kommunista múltból jövő pártok nem voltak szervezetileg megerősödve, a verseny- és a piacszabályokat pedig a régi rendszer kapcsolati hálói felülírták - sorolta.  Ez a posztkommunizmus, ezt kell lezárnunk, ezzel bíztak meg a választók másfél évvel ezelőtt, és én ezen dolgozom” - zárta szavait a kormányfő.