Az elemző szerint azonban nem lehet "rendszerváltásról", legfeljebb újjászervezésről beszélni, hiszen a következő választás is a mostanihoz hasonló alapelvek mentén fog zajlani. A módosítás hangsúlyeltolódásokat eredményez a rendszerben: 46 százalékról 53 százalékra nő az egyéni képviselői mandátumok száma az összes mandátumszámon belül, illetve az egyfordulós rendszer miatt megszűnik a visszalépések "divatja', amely az elmúlt húsz évben számos meglepetés-koalíciót eredményezett.
   
Fodor Csaba értékelése alapján az új választási rendszert négy szempont jellemzi: a stabil, egypárti kormánytöbbség kialakításának elősegítése, amelyre a tavalyinál kisebb párttámogatottsági különbségek esetén is nagyobb lehetősége lesz a győztesnek a mostaninál; az eddigi bonyolult rendszer részleges egyszerűsítése, továbbá a kisebbségi, illetve a határon túli magyarok képviseletének rendezése.
   
A Nézőpont Intézet elemzője ide sorolta a pártok közötti esélyegyenlőség, valamint az egyfordulós rendszer révén a választói akarat azonos befolyásának biztosítását is. Álláspontja szerint a nem a teljes országban megtartott második fordulók eddig az újraszavazóknak elméletileg nagyobb beleszólást engedtek a végeredmény kialakításába. Az esélyegyenlőség kérdéséhez tartozik a választókerületek közötti aránytalanságok régóta napirenden lévő rendezése is, amely a törvényjavaslat külön érdeme - tette hozzá.
   
Az elemző szerint ugyanakkor a parlamenti vita során még számos kérdést kell tisztázni, pontosítani. Fodor Csaba a még rendezendő kérdések közé sorolta a választói névjegyzékbe történő regisztrációt, a nemzetiségi szószoló jogállásának tisztázását, valamint a választókerületek hosszú távú arányosításának eljárását.