Máté T. Gyula: Boldoghy Olivér kitűnő alany, hogy megmutassák, mennyire buzog a szlovák nacionalista szív. Hősünk nem funkcionárius, nem politikus, így senki sem beszélhet pártpolitikai leszámolásról. Boldoghy egy polgári társulás aktivistájaként áll ki a felvidéki magyarok jogaiért, a civil, kisebbségi társadalomnak odacsapni pedig sohasem árt. Olivér ráadásul gyakorló magyar színész, így üzenni lehet a felvidéki kulturális életnek is, hogy ha nem tartják be a pozsonyi játékszabályokat, nekik annyi. S végezetül Boldoghy Olivér vállalkozó, akin keresztül demonstrálható, hogy a hatalom megélhetésükben is ellehetetlenítheti a vele szembeszegülőket.

Cinikus logika, de értelmezhető. Nehezebben érthető, hogy mindez egy „magyar” pártnak, a Radicová-koalíció tagjának, a Most-Hídnak is köszönhető. Bugár Béláék természetesen az alkotmánybírósághoz fordultak, s legalább tizenkét hangzatos nyilatkozatot is tettek a kirekesztő szlovák törvény ellen. Egyet azonban nem tettek: nem léptek ki a kormányból. Még akkor is fontosabb volt a bársonyszék, amikor tökéletesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány életképtelen, programjából semmit sem hajt végre, magyarpolitikája pedig legfeljebb halkabb, de semmiképpen sem jobb a Fico–Slota-kormányénál.