Zűrös és nehéz időket élünk a Kárpát-medencében, azonban ha a tágabb horizontra tekintünk, az is nyilvánvaló, hogy Európa is a legnehezebb éveit éli az utóbbi időkben – fogalmazott Orbán Viktor. A híradások gazdasági és pénzügyi válságról szólnak, azonban emögött az a kérdés vetődik fel, hogy mi is legyen a kontinens jövője – fűzte hozzá a kormányfő.

Ezzel kapcsolatban rámutatott: minden válság felszínre hozza a politikai konstrukciók gyengeségét, főleg azoknak, amelyeket konjunktúra idején hoztak létre. Hozzátette: a válságok alatt és után létrehozott konstrukciók ezeknél mindig erősebbek.

Mint azt a miniszterelnök kifejtette, számos gyenge pontja van az unió építményének, ezért nemcsak a nyugati gazdasági válságra kell választ találni, hanem arról van szó, hogy mindenki - nemcsak a németek, a britek és a franciák - másfajta Európai Uniót akar. Ezért szorgalmazzák egyre többen az Alapszerződés módosítását, az EU alapelemeit akarják átépíteni – szögezte le.

Ilyenkor felértékelődik a politikai stabilitás

A kormányfő hangsúlyozta, mivel a kárpát-medencei magyarság jelentős része az unión belül él, számunkra különös jelentőséggel bír, hogy hogyan alakul az EU jövője. Ezért nem mindegy, hogy ezek az államok távolodnak egymástól vagy közelednek - fűzte hozzá.

Ezekben az izgalmas időkben fölértékelődik az, amit a „politika konyhanyelvén” egyszerűen csak stabilitásnak szoktak nevezni – emelte ki, hozzátéve: a politikai stabilitás nem véletlenül alakul ki, hanem egy közösségi összefogás, és hazánkban másfél évvel ezelőtt éppen egy ilyen összefogás jött létre.

Európában hazánk az egyik legcselekvőképesebb állam

Magyarországon két célból jött létre ez a közösségi akarat; egyrészt a posztkommunista rendszer lezárására, másrészt pedig a biztonság kérdése miatt – utalt a kormányfő a Fidesz-KDNP kétharmados többségére. Ezzel összefüggésben elmondta: az emberek számára már akkor is világos volt, hogy az európai válságkezelés tartós feladatot fog jelenteni, és a siker egyetlen előfeltétele a politikai cselekvőképesség.

A miniszterelnök szavai szerint Magyarország Európában az egyik legcselekvőképesebb állam, ezért amikor megfogalmazzuk a kontinentális újrarendeződésre a taktikai válaszokat, akkor mindig arra kell törekedni, hogy ez a hosszú távú stratégiai törekvésekbe is beleilleszkedjen. Ennek kapcsán kiemelte: a kettős állampolgárság egy olyan rövidtávon is előnyökkel járó taktikai lépés, amely egy hosszú távú nemzetstratégiai igényt is kielégít, azaz megpróbál közjogi köteléket is létrehozni a Kárpát-medencében - és a világ más pontjain – élő magyarság között.

„Aki a gyávaságot tartja biztosítéknak, az elvész a világ megvetésében”

Orbán Viktor rámutatott, hogy hosszabb távon ugyan demográfiai problémákat nem orvosol az intézkedés, de az év végére 200 ezerrel többen leszünk közjogilag. Egy nemzet tagjai közötti kapcsolat minőségét jelenti ez, történelmi siker Magyarország számára, s ezzel felszámoltuk a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációját – utalt arra, hogy a környező országok legtöbbjében elfogadott és nem kritizált gyakorlat a kettős állampolgárság intézménye.

A kormányfő az előttünk álló évek feladatairól szólva hangsúlyozta: meg kell próbálni a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is előnyünkre fordítani. Ugyanakkor a miniszterelnök a gazdasági kérdéseken túl felhívta arra is a figyelmet, hogy „öntudat nélkül semmilyen közösség nem lehet sikeres”. Hozzátette: „aki mindig lemond, és a gyávaságot tartja biztosítéknak, az elvész a világ megvetésében”.

Mint mondta: az öntudat egyik fajtája az egyéni, az individuális, míg a másik a közösségi, amit nemzeti önbecsülésnek szoktunk nevezni. Ezért az új alkotmány e két érték elismerésén nyugszik – fogalmazott Orbán Viktor.

Nemzeti önbecsülés nélkül a válságos időkben szinte lehetetlen mozdulni

Orbán Viktor úgy folytatta, ha túltekintünk olyan gondokon, pontosabban átlátunk rajtuk, mint államadósság, költségvetési hiány, gazdasági növekedés és a válság lélektani összefüggéseit elemezzük, akkor arra juthatunk, hogy amit ma az egész nyugati világban válságnak nevezünk, az valójában nem fizikai és nem is gazdasági jelenség, hanem egy szellemi és lelkiállapot.

Bizonyos illúziók szétfoszlása miatt kialakult szellemi kábulat, lelki erőtlenség, bénultság. Az, aki előbb képes felocsúdni ebből az állapotból, az válik majd a válság utáni korszak nyertesévé, aki belesüpped a válságba, az a válság utáni korszaknak is vesztese lesz – szögezte le a miniszterelnök.

Az öntudat, a nemzeti önbecsülés segítségül hívása nélkül a válságos időkben szinte lehetetlen mozdulni – mondta a kormányfő hozzátéve, az a tény, hogy egy esztendő alatt  hamarosan 200 ezerrel többünknek van magyar állampolgársága, jól mutatja, hogy a magyarság a Kárpát-medencében a legkevésbé sem kíván belesüppedni a válság bénító világába. Ez a szám azt mutatja, nemcsak a politikai vezetők maradtak aktívak a válság idején, hanem sok százezer magyar is úgy gondolja, hogy még a legnehezebb időszakokban is érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek fölkészítenek bennünket a jövőre – hangsúlyozta.

„Újjáépítjük Magyarországot”

Orbán Viktor kijelentette, bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az eurózóna válsága, ha elfogultság nélkül tekintünk a magyarországi fejleményekre, azt mondhatjuk: igaz, hogy vért verítékezve, tégláról téglára és lépésről lépésre haladva, de mégiscsak újjáépítjük Magyarországot és sikert siker követ. Mint fogalmazott, ez még akkor is így van, hogyha a mindennapi életszínvonal tekintetében még sok pozitív változásra van szükségünk ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami hazánkban történik.

A miniszterelnök emlékeztetett: Európában szinte mindenütt nő az államadósság, Magyarországon viszont folyamatosan csökken. Európában a bérek és a nyugdíjak drámai csökkenését lehet megfigyelni, ehhez képest hazánkban a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, és az adócsökkentés következtében a bérek növekednek. Európában politikai bizonytalanságok és kormányválságok történnek – folytatta az előző gondolat kapcsán a kormányfő, hangsúlyozva, ilyen körülmények között az államadósság csökkentése, a nyugdíjrendszer megmentése, a nyugdíjak értékének megőrzése, a bérek színvonalának megtartása, egy új adórendszer fölépítése mind olyan szerkezetátalakító lépések, amelyek az egész kárpát-medencei magyarság számára nagyobb biztonságot jelentenek a jövőt illetően.

A munkanélküliség kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, az Európában tapasztalható lassú gazdasági növekedés miatti nehéz helyzet ellenére Magyarországon az 500 ezer, munka helyett segélyből élő ember közül 200 ezret segítenek vissza a közmunkaprogram keretein belül a munka világába. Ez nemzetpolitikai jelentőségű – emelte ki.

„Erőt kell adni az embereknek”

A kárpát-medencei magyarság a következő években egy fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, de kétségkívül bővülni fognak.

Európa alapélménye ma a bizonytalanság, a kivárás és a félelem – folytatta a miniszterelnök, hozzáfűzve, ez érthető, hiszen nagy, jóléti államoknak újra kell szervezniük a gazdasági, a szociális és az oktatási rendszerüket.

Valóban nagy kérdés, hogy Európa mely országainak lesz elegendő közösségi ereje ahhoz, hogy a szükséges átalakításokat elvégezze – tette fel a kérdést a kormányfő, akinek véleménye szerint Magyarországon a legutóbbi választáson létrejött történelmi összefogás jó lehetőség arra, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni, hogy nyugodtan azt mondhassuk, hazánknak ennek az országnak nincs miért félnie.

Orbán felhívta a figyelmet, az új alapokat a nemzeti alkotmánnyal és a kettős állampolgársággal megvetettük, az átszervezés zajlik, a parlament most tárgyalja azt az oktatási törvényt, amellyel átszervezzük a magyar oktatási rendszert, amely világossá teszi, hogy hazafias nevelést várunk el az iskolákban.

A kormányfő arról is szólt, az átszervezésen túl a mindenkori magyar kormánynak és a Kárpát-medence minden magyar politikai vezetőjének az a feladata, hogy többletfeladatokat is vállaljon. Erőt kell adni az embereknek – mutatott rá Orbán Viktor hozzátéve, inspirációt kell adni a magyar embereknek arra, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre, ne a túlélésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is cselekvéssel, munkával, gyermekvállalással otthonteremtéssel és összefogással reagáljanak.

„Ki kell állni a magyarokért”

Orbán meggyőződésének adott hangot, miszerint a magyar államnak e tekintetben példát kell mutatnia, aktívnak kell maradnia, akármilyen kritikák érik, a saját nemzeti érdekeiből kell levezetni a mindenkori lépéseit, saját gazdasági modellt kell építenie, és folytatnia kell azt a munkát, amit másfél évvel ezelőtt kezdett.

Ki kell állni a magyarokért, nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol élt és amely állampolgársággal rendelkezett – jegyezte meg a miniszterelnök. Hozzátette, erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban a kormányon, vagy ellenzékben lévő politikai erőkkel, támogatni kell a közép-európai együttműködést, elsősorban a V4-ek együttműködési keretein belül, ki kell építeni és erősíteni kell a kárpát-medencei magyar politikai együttműködés rendszerét, amelyben a kulcsszerep a Magyar Állandó Értekezletnek jut.

Beszédének végén a kormányfő úgy fogalmazott: „rendkívül bonyolult esztendő előtt állunk”. Szinte minden jelentős magyar közösség otthonában – leszámítva az anyaországot – választások lesznek 2012-ben. Ez mindig óriási kihívás számunkra – mondta Orbán Viktor.