Rogán Antal a Republikon Intézet "Magyar modell és esélyei" címmel rendezett konferenciáján hangsúlyozta: a növekedési kockázat - amelynek kezelése a magyar gazdaságpolitika feladata lesz - leginkább abból adódik, hogy a magyar export szempontjából fontos célországok gazdasági növekedése bizonytalan, miközben az export adja  a magyar gazdasági növekedés motorját. A belső keresletet ugyan "megtámasztotta" a kormány a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával, de nem bővült a fogyasztás.
   
Az árfolyam- és kamatkockázatokat csak úgy lehet kezelni, ha ezekre "kvázi, biztosításokat" kötünk, "ezért kell a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új megállapodást kötni" - fogalmazott Rogán Antal. Hozzáfűzte: a megállapodás ezeket a kockázatokat 2012-ben "kiszámíthatóvá és kezelhetővé" teszi.
   
Rogán Antal beszélt arról is, hogy a kormány jelenleg 1,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővüléssel kalkulál 2012-re, ugyanakkor pontosan nem tudható, hogy mekkora  lesz a gazdasági növekedés üteme. A költségvetés egy százalékos differenciát "képes kivédeni", mert nagyon magas tartalékokkal rendelkezik, fűzte hozzá.
   
A parlament jövő keddi ülésén dönt arról, hogy a jövő évi költségvetésben lévő tartalékokat szeptember 30-ig zárolják; a  költségvetési bizottság erről szóló módosító indítványa már a Ház előtt van. Erre azért van szükség, hogy ha bármelyik kockázat beáll, akkor ezek a tartalékok legyenek azok, amelyek segítik a deficit tartását. "E téren szerintem nincs is olyan hatalmas vita közöttünk, a Valutaalap szakértői, és az Európai Unió előrejelzései között", mert a 2,5-től a 2,8 százalékos sávig vannak deficit- előrejelzések, ugyanakkor Magyarország elkötelezett a 2,5 százalékos cél tartása mellett - hangsúlyozta Rogán Antal.
   
Hozzáfűzte: a deficitcél tartása szempontjából inkább Brüsszel "a keményebb tárgyalófél", az IMF szerinte nagyobb deficitet is "megengedne" Magyarországon mint az Európai Unió.
   
Rogán Antal beszéde elején emlékeztetett arra, hogy bár 2010-re a fiskális kiigazítás egy része lezajlott, a belső strukturális problémákat nem tudták kezelni, így gyakorlatilag érdemben nem javult Magyarország fiskális helyzete. 2010-ben így a gazdaságpolitika növekedési mozgástér nélkül maradt, a kiigazításokat ugyanakkor végre kell hajtani - mondta.
   
Az új kormány törekedett a mozgástér - beleértve a költségvetési mozgástér - kitágítására, felmondták az IMF-fel való megállapodást, a Széll Kálmán Terv pedig a strukturális problémák megoldását célozta meg - hangsúlyozta a képviselő.
   
Hangsúlyozta: a válságadókat akkor lehet kivezetni, ha a Széll Kálmán Tervet következetesen végre tudják hajtani, 2012 egyik legfontosabb kihívása éppen az, hogy  a magyar gazdaságpolitika érdemben végigvigye a tervben megfogalmazott lépéseket.
   
Látni kell, hogy a magyar gazdaságpolitika egy olyan környezetben mozog, amelyben folyamatos és állandó bizonytalanság van, főként a Magyarország számára legfontosabb területen, az Európai Unióban. Rogán Antal hangsúlyozta: a bizonytalan európai gazdasági környezetben a magyar kormány által is alkalmazott "nem ortodox" eszközöket egyre több helyen veszik fontolóra.
   
Kiemelte: Magyarország azért választott nem ortodox eszközöket, mert azon európai uniós országok egyike volt, ahol a legszűkebb volt a mozgástér, hosszú ideje volt túlzott deficit eljárás az ország ellen, ezt a helyzetet pedig kezelni kellett. 
   
Magyarország számára hosszú távú probléma lesz a külső, eladósodottság nemcsak az állam, hanem a háztartások és a vállalati szektor részéről is - mondta Rogán Antal, hozzátéve, hogy Magyarországon van a svájci frankban kihelyezett hitelállomány 10 százaléka.