A rendszerváltás semmilyen erkölcsi megtisztulással nem járt együtt – jelentette ki Gulyás Gergely. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: „ha van rá mód és lehetőség, akkor a nemzetközi büntetőjog alapján kellene felelősségre vonni azt a szűk személyi kört, akit az 1956 utáni megtorlásért még most is lehetséges”.

Ha ezt most nem tesszük meg, akkor tíz vagy húsz év múlva még inkább úgy lehet majd visszatekinteni a rendszerváltásra és az azt követően felhalmozódott erkölcsi adósságokra, hogy azok mindmáig fennállnak – szögezte le.

Mint mondta, a képviselők előtt lévő, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló javaslat a nemzetközi joggal összhangban mondja ki azt, hogy ezek a magyar belső jogrend részét képezik. A belső jogi rész azáltal nyílik meg, hogy azt mondjuk, hogy azoknál a bűncselekményeknél, amelyeket politikai okokból nem üldöztek, ott az elévülés nyugvása az új alaptörvény hatályba lépésével szűnik meg – fűzte hozzá a fideszes politikus.

Arra a felvetésre, hogy az egykori állampárt bizonyos szintű tisztségviselői ne tölthessenek be választott tisztséget, úgy válaszolt: „húsz évvel a rendszerváltozás után egy passzív választójog-korlátozás bevezetését kérdésesnek tartom”. Ugyanakkor megjegyezte: 1990-ben ez jogos lett volna, ám akkor nem volt meg a szükséges alkotmányozó többség.