A Rosia Montana Gold Corporation a romániai Verespatak községben olyan bányát kíván létesíteni, amely a cianidos lúgozási technológiát alkalmazná. 800 hektár területével és 250 millió tonna összbefogadó képességével Európa legnagyobb arany- és ezüstbányája jönne létre, ám ez a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna. Az alkalmazni kívánt cianidos technológia ugyanakkor különösen rossz emlékeket idéz Magyarországon. A 2000-es pusztító tiszai ciánszennyezés, szintén egy romániai - nagybányai - létesítmény gátszakadásának következtében érte el hazánkat és pusztította ki szinte teljesen a Tisza élővilágát.

Bagó Zoltán a tényfeltárást követően kijelentette: "határozott álláspontom, hogy nem megnyugtató a projekt kivitelezéséről készült hatástanulmány. Súlyos hitelességi kérdéseket vet fel, hogy annak megrendelője maga a beruházó volt, s így megkérdőjeleződik az objektivitás és a semlegesség elvének alkalmazása." Rámutatott továbbá: "Kérdéses, hogy a beruházó részéről megnevezett 150 millió eurós felelősségbiztosítás pontosan mire jelent fedezetet. Egy, a tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa esetén ez az összeg nem nyújthat elégséges biztosítékot. Ellentmondásos a rehabilitációs idő pontos intervalluma, annak ellenőrzése és biztosítása is. Mindezen súlyos aggályok miatt a beruházás nem támogatható, Magyarország határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását".