A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára arról is beszélt, várhatóan lesznek olyan sarkalatos törvények, amelyek nem születnek meg az új alaptörvény január elsejei hatályba lépéséig.
    
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvetően a bíró ítélkezési függetlenségén múlik – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ez minden bíró esetében garantált az elfogadott jogszabályok alapján és az új alaptörvény is erősítette az ítélkezési függetlenséget. A bíró nem utasítható, csak a törvényeknek és a lelkiismeretének van alárendelve, és csak törvényben meghatározott okból mozdítható el ítélkezési tevékenységével összefüggésben – sorolta.
    
Kitért arra, hogy Magyarországon közismert probléma az eljárások elhúzódása és e tekintetben a központi igazságszolgáltatási régió, benne a Pesti Központi Kerületi Bírósággal (PKKB) és a Fővárosi Bírósággal kiemelten érintett. Beszámolt arról, hogy négy kerület összevonásával létrejön egy új kerületi bíróság Dél-Pesten, ami csökkenti majd a PKKB-n az ügyterhet.
    
Hatékonyságot új igazgatási módszerekkel kell biztosítani, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által végzett önigazgatási tevékenység nem volt hatékony – folytatta az intézményi garanciákról szólva. Kifejtette: az új modellben erős, egyszemélyi felelőshöz, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek a jelentős igazgatási hatáskörök azzal, hogy az Országos Bírói Tanács "felügyelőbizottságként" gyakorol kontrollt a tevékenysége felett.
    
A reform koncepciójának kidolgozását végezte a Fidesz-elnökség által felkért Áder János, a törvényjavaslatokat a tárca dolgozta ki – ismertette az államtitkár, aki szerint a KIM presztízsét inkább növeli, hogy egy "nyers" ötletet kellett megvalósítania az európai modellek tanulmányozása után.
    
Arra a kérdésre, mi tette szükségessé a Kúria elnökére vonatkozó szabályoknál – a Fidesz által 2009-ben még a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére támogatott Baka András leendő Kúria-elnökségét egyébként kizáró - ötéves magyarországi bírói gyakorlat előírását, Répássy Róbert alkotmányjogi érvekkel válaszolt. Mint mondta, a Kúria egy új szerv a január elsejétől hatályos alaptörvény értelmében, azaz egy új alkotmányos feladathoz kell egy szakmai vezetőt választani. Nem "bíró-minisztert" keres az Országgyűlés, hanem egy szakmai vezetőt, márpedig ha a Kúria dolga egységesíteni és javítani a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, akkor az egy minimum követelmény, hogy legyen az elnökének több éves magyar bírói ítélkezési gyakorlata – rögzítette álláspontját.
    
Annak kapcsán, hogy az Országgyűlés által 9 évre kétharmaddal megválasztandó OBH-elnök és Kúria-elnök személyére az államfő tesz javaslatot, azt mondta, feltételezi, hogy a köztársasági elnök egyeztetni fog a képviselőcsoportokkal.
    
Az eddigi választókerületi határokat egy 1989-es minisztertanácsi rendelet rögzítette, ez vajon mennyivel volt jobb szakmai megalapozottságú, politikától függetlenebb, mint a most előterjesztett megoldás? – reagált arra, miként ítéli meg, hogy kormánypárti képviselők tettek javaslatot a választókerületekre. Répássy Róbert hozzátette, a Fidesz-KDNP-frakció döntötte el, hogy a választójogi törvényjavaslat képviselői és ne kormányindítvány legyen, e kettőt azonban egyenértékűnek tartja, mondván, születtek jó és rossz törvények képviselői és kormányzati előterjesztésre egyaránt.
    
Az államtitkár szerint mindenképpen változtatni kell a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványokra vonatkozó szabályozáson. Az erre vonatkozó kérdésre emlékeztetett arra, hogy az új alaptörvény széles körben teszi lehetővé az előzetes normakontrollt. Annak indítványozásáról viszont akkor kell dönteni, amikor a zárószavazásra bocsátandó előterjesztés elkészül, márpedig nagyon rövid az az idő, ami a végszavazás pillanata és a között van, amíg zárószavazás előtti módosítót még be lehet nyújtani – értékelte, rámutatva: az előzetes normakontroll kezdeményezésére jogosultak így nem tudják érdemben megfontolni lépésüket. Ezt az időintervallumot tágítani kell, és a zárószavazás előtti módosító indítvány tartalmi korlátait is újra kell szabályozni – összegzett Répássy Róbert, aki egyébként arra számít, hogy az államfő többször fog élni a normakontroll lehetőségével, amely nem tesz szükségessé konfrontációt a parlamenttel.
    
Igen, valószínűleg – felelte arra a kérdésre, lesznek-e olyan sarkalatos törvények, amelyek nem lépnek életbe az alaptörvény hatályosulásáig. Mint mondta, nem találkozott például még a családvédelemről, az adózás alapvető szabályairól, az Országgyűlés ülésezéséről, a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló kétharmados jogszabályok tervezetével. Közölte, hogy a hatályos szabályokat mindenképpen hozzá kell igazítani január elsejéig az új alaptörvényhez, az pedig alkotmányos mulasztást eredményez, ha egy új, sarkalatos szabályozási terület törvénye nem születik meg addig.
    
Arról, hogy szakmailag indokoltnak tartaná-e tárcájánál a közigazgatási és az igazságügyi terület szétválasztását, az államtitkár úgy válaszolt: ez nem az ő hatásköre, kizárólag a miniszterelnök dönthet arról, hogyan alakítja ki a kormányzat szerkezetét.