Az államtitkár az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a Közös Agrárpolitikával foglalkozó albizottságában elmondta: a 2014-2020 közötti KAP kialakítása szerteágazó, összetett és sok munkát igénylő feladat. Magyarország véleménye az, hogy a Bizottság által októberben nyilvánosságra hozott javaslat megfelelő alapot nyújt a KAP jövőjéről szóló vitához. Magyarország álláspontja szerint Európának 2013 után is erős, két pilléren nyugvó KAP-ra van szüksége, de a KAP-on belül a beavatkozási területeket pontosan el kell határolni. Csak így valósítható meg az a három cél - az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosítása -, amelyet a Bizottság megfogalmazott és Magyarországnak is érdeke.
   
Az államtitkár emlékeztetett: a magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az unió teljes támogatottságához viszonyítva 2011-ben 2,83 százalék, jövőre 3,0, 2013-ban pedig 3.18 százalék lesz. Hozzáfűzte: az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban a KAP-kiadásokat a 2013-as szinten nominális értékben befagyasztanák. Ez a későbbiekben reálérték csökkenést jelentene, amit Magyarország ellenez, főként azért, mert csökkennének a közvetlen kifizetések.
   
A tervek szerint a teljes KAP költségvetése 386,9 milliárd euró lesz. Ebből az I-es pillérre - azaz a különféle agrárfinanszírozási célokra, például közvetlen támogatásra - 281,8 milliárd euró jutna, míg a II-es pillérre 89,9 milliárd eurót különítenének el. Az államtitkár kitért arra, hogy a közvetlen támogatásra és a piaci intézkedésekre a mostani többéves költségvetésben 3011-es árakon számolva 330 milliárd euró áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy reálértéken számolva - a következő uniós költségvetési időszakban - a KAP első pillérére fordítható összeg mintegy 15 százalékkal csökken.
   
Czerván György arról is beszélt, hogy Magyarország támogatása gyakorlatilag nominális szinten marad, egy hektárra számítva az átlagos támogatás az EU27-ek tekintetében 266, míg Magyarországon 2013-ban 263 euró lesz. Az államtitkár a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban utalt arra, hogy az új KAP-javaslat szerint nem fizethető közvetlen támogatás annak, akinek az éves közvetlen támogatásai nem érik el az igényelhető adott évi nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeinek az 5 százalékát. Azaz támogatást csak aktív gazdálkodóknak szeretnének adni.
 
Az úgynevezett zöld támogatás feltétele pedig várhatóan az lesz, hogy a gazdálkodó biztosítsa a termény diverzifikációt - azaz legalább három növényfajtát termesszen - az állandó legelő fenntartását - ha már az előzőleg is volt -, valamint az ökológiai gazdálkodást gazdasága minimum 7 százalékán. Emellett az új KAP-javaslat szerint a tagállam éves pénzügyi keretének 2 százalékát különítheti el a fiatal gazdálkodók támogatására. Továbbá az egyes uniós tagországok döntésétől függően alkalmazható lesz a tervek szerint a termeléshez kötött támogatási konstrukció is, amelyre az éves pénzügyi keret 5-10 százalékát lehet elkülöníteni. De különösen indokolt esetben ezt meghaladó mértéket is jóváhagyhat a Bizottság. A tervezet korlátozni kívánja az egyes gazdaságoknak kifizethető közvetlen támogatások összegét is. Ez a korlátozás Magyarországnak nem érdeke - jegyezte meg az államtitkár. A korlátozás a bizottság számítása szerint is a negyedik helyen érintené Magyarországot, évente mintegy 9 millió eurós elvonással.
   
A vidékfejlesztési támogatásoknak az új KAP tervezet értelmében segíteni kell a mezőgazdaság versenyképességét, a természeti erőforrások védelmét és a fenntartható gazdálkodás, valamint az unió vidéki térségeinek kiegyensúlyozott területi fejlődését. Ez utóbbi témáról az albizottság egy későbbi ülésen tart meghallgatást. A testületi ülésen jelenlévő honatyák és a meghívottak is egyetértettek abban, hogy Magyarország alapvető érdeke a következő uniós költségvetési időszakban is minél több - lekötött - forráshoz jusson hozzá a KAP-ból.