Indítványa szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy külhoni egyéni választókerületben választhatnának képviselőket, emellett - ahogy az eredeti kormánypárti tervben is szerepel - pártlistára voksolhatnának. A külhoni egyéni kerületben kiosztott mandátumok száma a jelöltekre leadott szavazatok számától függene.
   
Kövér László javaslata alapján a határon túli magyarokra vonatkozó külön szabályok értelmében a külhoni egyéni választókerületben független jelöltként az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező jelölt indulhatna, aki legalább 1500, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár ajánlását megszerzi. Mandátumhoz pedig az jutna, aki legalább annyi szavazatot gyűjt, mint a legkevesebb szavazatszámmal magyarországi egyéni képviselői helyet szerző jelölt.
   
Az indítvány alapján a parlament tervezett 199-es létszámába nem számítanának bele a külhoni egyéni választókerületben megválasztott képviselők, ahogyan a nemzetiségi listán megválasztottak sem.
   
A házelnök ugyanis a nemzetiségi választópolgárokra vonatkozó szabályokat is módosítaná, mégpedig úgy, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok egy közös nemzetiségi listát állítanának. A listára az a nemzetiségi jelölt kerülhetne fel, akit valamely országos nemzetiségi önkormányzat vagy 1500, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választó ajánl.
   
A listáról az kapna mandátumot, aki megszerzi a pártlistákon elnyerhető mandátumok kiosztásához elegendő szavazatot. A nemzetiségi listán a mandátumot nem nyerő jelöltekre leadott szavazatokat összesíteni kellene, majd el kellene osztani a pártlistákon a mandátumok kiosztásához elegendő szavazatszámmal. Az így nyert hányados egész számának megfelelő mandátumot a nem nyertes jelöltek között a rájuk leadott szavazatok sorrendjében osztanák ki. Aki így sem jut mandátumhoz, de kapott szavazatot, nemzetiségi szószólóként vehetne részt az Országgyűlés munkájában.
   
Kövér László indoklása szerint az indítványa megnöveli a nemzetiségi listán induló jelöltek esélyeit a más listán egyébként elvesző töredékszavazatok beszámításával. Így a legtöbb szavazatot összegyűjtő nemzetiségi listás jelöltek a sajátjukon kívül képviselhetik más, mandátumot nem szerző nemzetiségek érdekeit is - írta.
   
A házelnök a határon túli magyarok esetében javasolt megoldás melletti érvéként hozza fel: azzal, hogy a választókerületben független jelöltek indulhatnak, lehetőség nyílna, hogy a külhoni magyarság saját soraiból küldjön képviselőket az Országgyűlésbe, emellett pedig elkerülhetővé válik a szavazatok egyenlőségének elvét sértő szabályozás.