Megerősítette, hogy a - döntő többségében az előző féléves, magyar uniós elnökség alatt kidolgozott - egységes szabadalmi rendszer végleges jóváhagyásához már csupán annak eldöntése hiányzik, hol legyen a bíráskodási rendszerhez tartozó intézetek székhelye, illetve ezeket milyen forrásból finanszírozzák. Az uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei között a vita elsősorban a szabadalmi bíróság központi divíziójának székhelyével kapcsolatban folyik, valamint az úgynevezett vitarendezési központén. Az előzőnél három nagy EU-tagország pályázata van versenyben, a vitaközvetítésnél pedig Ljubljana vagy Lisszabon lehet a székhely. A fellebbviteli bíróság minden bizonnyal Luxembourgban kap helyet.
   
A bíróképzés helyszíne lényegében eldőlt, de végleges csak akkor lesz, ha a többi székhely ügyében is megszületik a kompromisszum.Az államtitkár úgy ítélte meg, hogy Budapest választása a magyar EU-elnökség munkájának elismerése is. Mint mondta, ez az uniós tárgyalásokon és vitákon is érzékelhető volt. Magyarország számára komoly lehetőség lenne a szabadalmi akadémia működtetése - vélte Cséfalvay Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon eddig egyetlen uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) központja működik.

Elmondta, hogy Lengyelország  idén mindenképpen szeretné lezárni ezeket a tárgyalásokat, és döntésre jutni a még nyitott kérdésekben. Ez esetben legkésőbb 2014-től megkezdődhetne az egységes uniós szabadalmi oltalmak kiadása - tette hozzá az MTI kérdésére. Nincs még végleges döntés a bírói testületek működésének finanszírozásáról sem, de ott könnyebbnek ígérkezik a megegyezés. Olyan megoldás körvonalazódik, hogy a működést meghatározott ideig az uniós tagállamok finanszírozzák, majd a rendszernek önfenntartóvá kell válnia.
   
A kétnapos brüsszeli versenyképességi miniszteri ülés további témái közül Cséfalvay Zoltán kiemelte az üzleti nyilvántartások és információk összekapcsolását, amely felé most jelentős előrelépést tettek. A rendszer a magyar vállalkozások számára is pótlólagos biztonságot nyújt, ha Európán belül kapcsolatba lépnek más országok vállalkozásaival - fejtette ki.A finanszírozás pontos részleteiről mindazonáltal a miniszterek még e témában sem döntöttek.
   
A magyar elnökség idején indult el az unió keleti határainak áruforgalmára, az ottani vámterületek szigorú ellenőrzésére vonatkozó elképzelések tárgyalása, amelyről most a tanács szintén közös következtetéseket fogadott el. Magyarország számára a "cigaretta- és a benzinturizmus" szempontjából különös jelentősége van a témának - emlékeztetett az államtitkár, utalva arra, hogy az említett gyakorlat az idei első tíz hónapban a benzin terén ötmilliárd, a cigaretta esetében 15-20 milliárd forint áfa-bevétel kiesését okozott.
   
Csütörtökön tárgyaltak az uniós miniszterek a következő, nyolcadik kutatási keretprogramról, amely 2014 és 2020 között futna. Ez az egyetlen terület az unióban, ahol a jelenlegi javaslatok szerint érdemben (a jelenlegi 53 milliárdról folyóáron 87 milliárd euróra) emelkedik a rendelkezésre álló központi támogatási forrás. Cséfalvay Zoltán rámutatott, hogy az elérhető forrásokért az érintett cégek és kutatók egymással versenyezve folyamodhatnak. A magyar vállalkozások és kutatók a jelenleg futó hétéves keretprogramban eddig 160 millió eurónyi támogatást szereztek meg, ez nagyjából megfelel Magyarország unión belüli 0,8 százalékos - GDP-arányos - gazdasági súlyának. Cél azonban, hogy a következő program idején a magyar részesedés a gazdasági súly fölé emelkedjék - hangsúlyozta az államtitkár.
   
Megjegyezte azt is, hogy a budapesti székhelyű technológiai intézet a szóban forgó hét évben a tervek szerint 1,3 milliárd eurónyi biztos forrással számolhat majd, de ez a duplájára is emelkedhet, ha az intézet tevékenysége később ezt indokolja. Mint Cséfalvay Zoltán elmondta, Magyarország egyetért a keretprogram három alappillérével: a tudományos kiválósággal, az innovatív iparral és a társadalmi kihívások figyelembe vételével.