A megemlékezés résztvevőit dr. Zakar Péter köszöntötte. Mint a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke fogalmazott: az a folyamat, ami elindult a magyar nemzet egyesítése kapcsán, arra ad lehetőséget valamennyiünknek, hogy ne a kudarcokra emlékezzünk, hanem azt a folyamatot lássuk elsősorban, hogy 1990 óta a magyar társadalomban, politikai és kulturális életben megerősödött a nemzeti összetartozás tudata, és ehhez igyekszik hozzájárulni Csongrád Megye Önkormányzata is az ilyen rendezvényekkel.

2004. december 5-re sokan úgy emlékeznek, mint a második, „önkéntes Trianonra” - ezt már Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke mondta a megemlékezésen. Mint az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke kifejtette, erről a napról nem szabad megfeledkezni, annak ellenére sem, hogy gyógyírt jelent a történtekre az új magyar alaptörvény, a június 4-re meghirdetett összetartozás napja, és a kedvezményes honosítási eljárás lehetősége is.

Hozzátette, mára már 100.000 fölé emelkedett azok száma, akik megkapták a magyar állampolgárságot. Ennek az igazán fontos üzenete az, hogy a magyar nemzet itt, a Kárpát-medencében akkor is együtt van, ha ez a folyamat néhol akadozik.

Beszédében a szlovákiai eseményekre utalt, arra, hogy van, aki elveszítheti a szlovák állampolgárságát, az után, hogy felveszi a magyart. Hozzátette, erre a válasz tőlünk a szolidaritás lehet, szolidárisnak kell lennünk azokkal a magyar állampolgárokkal, akik a Felvidéken ma ilyen történéseket élnek át. Éppen ezért december 5-e ma a magyar szolidaritásról szól.

A megemlékezésen Wass Albert: Üzenet haza című versét Ács  Judit, a megyei önkormányzat fenntartásában működő Horváth Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója idézte fel, majd különböző politikai és társadalmi szervezetek helyezték el az emlékezés virágait a Trianon kopjafa előtt.