A Jelentés és a most kiadott Döntéshozói Összefoglaló célja, hogy értékelje a klímaváltozás szerepét az éghajlati szélsőségek intenzitásának és gyakoriságának változásában, és hangsúlyozza a kockázatkezelési és alkalmazkodási stratégiák szerepét, amellyel a sérülékeny közösségek csökkenthetik a klímaváltozással szembeni kitettségüket.

Bencsik János kiemelte: az éghajlati modellek alapján szinte bizonyos, hogy a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága a jövőben is növekszik majd. Magyarországon is megmutatkoznak a változó éghajlat jelei: az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési adatbázisán alapuló, a teljes XX. századot is felölelő elemzések szerint egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, a hideg szélsőségek pedig ritkábban lépnek fel. Az emberi tevékenység jövőbeni fokozódásával hasonló elmozdulást jeleznek előre a Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére hazánkban rendelkezésre álló regionális klímamodellek is.

Az IPCC szerint a megfigyelések és a tudományos elemzések alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör össze¬tételének megváltozása áll, amit döntő mértékben az emberi tevékenység okoz. Az ipari forradalom előtti időkhöz képes mostanáig a légkör szén-dioxid koncentrációja 39%-kal, a metáné 258%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 20%-kal nőtt. A növekedés folyamatos és lassan erősödő.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jelenleg zajló első felülvizsgálata során az időhorizont 2008-2030-ra módosult kitekintéssel 2050-ig, összhangot teremtve a Nemzeti Energiastratégia 2030 időhorizontjával. A hazai alkalmazkodási és dekarbonizációs célokat, a megvalósítás részletes ütemtervét a 2013-ra elkészülő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) és a 2050-ig szóló Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) tartalmazza majd.