Czerván György a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos aktualitásokról és a területet érintő jövő évi költségvetési kilátásokról beszélt a jelenlevőknek. Nagyon komoly aszály sújtja a mezőgazdaságból élőket. Utoljára júliusban esett kiadós, országos eső, ennek is köszönhető, hogy idén jó terméshozamokat voltak. De az éves csapadékhiány rányomja a bélyegét a jövő évi kilátásokra. Azért pánikot nem szeretnék kelteni – a természet a tapasztalatok szerint előbb utóbb visszaadja azt, ami elvesz – bízom abban, hogy a téli csapadék változtat a helyzeten. Az őszi vetésen viszont erősen látszik az aszály – mondta Czerván György.

Az államtitkártól megtudtuk, hogy az őszi árpa és búza a körülményekhez képest viszonylag jó állapotban van, de fejlettségi szintje elmarad az ilyenkor szokásostól. A téli csapadék itt még sokat segíthet, viszont problémát jelent, hogy a szárazságban a rágcsálók is elszaporodtak. Az őszi káposztarepcénél nagyobb a baj, a repce egy része ki sem kelt, országosan 282 ezer hektár volt a vetési szándék , de10 ezer hektárral kisebb területen vetettek, a repce piaci ára most történelmi csúcson van. A vetés durván fele hiányosan kelt ki ennek egy részét a gazdák már ki is tárcsázták, és 17 ezer hektáron más őszi vetés van azóta. Durván 100 ezer hektár esetében tavasszal döntik el, hogy meghagyják a repcét vagy sem. Békés megyében repcéből a vetési szándék 19 600 hektár volt, 15 700 hektárt vetettek el ténylegesen, 13 000 hektáron kelt ki rosszul, 2 700 hektárt tárcsáztak ki, 2 100 hektáron vetettek mást a repce helyére, és 8 900 hektár sorsáról tavasszal döntenek. Múlt héten, kilencven százalékos támogatottsággal fogadta el az új kárenyhítési törvényt a parlament, de az államtitkár bízik abban, hogy a téli eső vagy hó miatt javul a helyzet, és nem kell igénybe venni ezt az eszközt.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatás a költségvetési előirányzat szerint jövőre 628,5 milliárd forint lesz, ami 36 milliárd forinttal magasabb a 2011. évinél. A támogatások 80 százaléka uniós pénz, amelyhez hazai forrásokat teszünk. A kizárólag hazai, nemzeti forrásból származó támogatások mértéke 60 milliárd forint, ez megegyezik a tavalyival. Ebből döntő hányadban az állattenyésztést támogatjuk, és idetartoznak a kamattámogatások is. A májusi jelentős fagykárokra tekintettel hitel- és kamattámogatást is adunk jövőre nemzeti forrásból, de ebből finanszírozzuk az agrár Széchenyi kártyával kapcsolatos kamattámogatásokat is, amelyre szintén körülbelül egymilliárd forint a keret. A harmadik jogcím az új kockázatkezelési törvénnyel kapcsolatos, ennek ugyanis van egy biztosítási díj-támogatási része olyan 6-700 millió forint értékben – emelte ki Czerván György. A tisztán hazai támogatások mellett vannak a társfinanszírozott támogatások, amelye mértéke 240 milliárd forint, és vannak tisztán uniós források, amelyekből a legismertebbek a terület alapú támogatások, ezek összege 326,5 milliárd forint.

Most zárult le a tanyafejlesztési program elbírálása, az óriási igényre való tekintettel a jövő évi költségvetésben erre a tavalyinál 50 százalékkal nagyobb összeget, 1,5 milliárd forintot szánnak. Már az év elején szeretnék a pályázati kiírást megjelentetni, aki idén kimaradt, jó, ha figyeli a pályázatot. Régóta gond az osztatlan földek problematikája, ennek megoldására szintén jelentős összeget szánnak. Az élelmiszeriparban sok helyen kapacitások épültek le, a Békés megyei képviselők a hűtőház rekonstrukcióját szorgalmazzák állami hozzájárulással – az államtitkár megjegyezte, a többi érintett tárcával dolgoznak rajta, hogy ezen a területen is előrelépés történjen.

Arra a kérdésére, hogy a magas üzemanyag árak, az áfa emelése és a szárazság miatt jelentősen drágulnak-e jövőre az élelmiszerek, Czerván György leszögezte: biztos, hogy a gázolaj árának emelkedése nem tesz jót az élelmiszeráraknak, de hogy mennyit kell fizetnünk, az nagyban függ attól, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak. A válság gátat szab az élelmiszerárak növelésének. A termelők és a kereskedők részéről lesz igény arra, hogy emelkedjenek az árak, de az emberek teherbíró képessége véges. Nem érdemes jelentősen emelni az árakat, mert akkor a rosszabb minőség felé megy el a kereslet – tette hozzá az államtitkár.