Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.
   
Orbán Viktor a nyilatkozatban kifejtette: az eurozóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, akik nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás kérdését, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Megjegyezte: Örül, hogy az eurozóna tagállamai megállapodtak abban, hogyan kezelik az övezet válságát. De a csatlakozás a zónán kívüli EU-tagok számára szuverenitási kérdés - ismételte meg.

Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Az ülésrész után kiadott euróövezeti közös nyilatkozat felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek már egyértelműen jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. A négy tagállam, amely egyelőre nem döntött erről, Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia. Közülük Magyarország mellett Csehország és Svédország is azt jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.