A miniszterelnök az uniós csúcs megállapodásait összegző dokumentumból idézve arról beszélt, hogy  világosan leírják az európai helyzetet, amikor úgy fogalmaznak, hogy az EU és az euróövezet az elmúlt 18 hónapban sokat tett a gazdasági kormányzás javítása és az államadósság válságkezelésére szolgáló intézkedések érdekében – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: ez a mondat arra utal, hogy 2010 júniusa óta fizetésképtelenné vált Görögország, és külső pénzügyi segítség nélkül nem tudott volna talpon maradni Portugália és Írország.

A dokumentum azt is leszögezi, hogy az euróövezetben növekedtek a piaci feszültségek. Ez magyarul annyit tesz, hogy az eladósodott államok pénzpiacokon kibocsátott államkötvényeinek a kamata folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban – szögezte le a kormányfő. Mint mondta, megerősödött az a vélemény a pénzügyi hitelezők körében, hogy az eurózónához tartozó tagállamok nem lesznek képesek visszafizetni a korábban felvett hiteleiket.

A miniszterelnök szavai szerint ez „nem alaptalan feltevés, ha onnan nézzük, hogy néhány hónappal ezelőtt az Európai Unió is úgy foglalt állást, hogy a görög válság és bukás következményeinek egy részét a magánhitelezőknek kell viselni, és ezért a görög állampapírokba fektetett pénzük ötven százalékát elvesztették”.

 Ez a dokumentum világosan leszögezi, hogy a görög ügy egyszeri eset volt, soha többet  nem fogják bevonni a magánbefektetőket a teherviselésbe az államcsőd elhárítása érdekében – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor úgy folytatta, az uniós miniszterelnökök számba vették azokat az eddigi döntéseket, amelyek alapján kezelni kívánják a válságot. Ez a stabilitási és növekedési paktum, az európai szemeszter, a makrogazdasági egyensúlyhiányra vonatkozó eljárás, valamint az Euro Plusz Paktum, amelynek Magyarország nem részese, ugyanis adóharmonizációs törekvéseket látunk abban a csomagban – jelentette ki. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a magyar nemzetgazdasági érdek az, hogy az adózásban meglévő előnyünket ne engedjük kivenni a kezünkből.

Mint mondta, a dokumentum arra a következtetésre jut, hogy az eurózóna válságát nem tudja kezelni az Európai Unió a 27 tagállam körében. Ennek az az oka, hogy a britek nem támogatják a németektől és a franciáktól eredő válságkezelési javaslatot, és amelyet az eurózóna mind a 17 tagállama oszt – emelte ki. Érdemi megfontolásra javaslom a magyar parlamentnek, hogy vajon látunk-e olyan kivetnivalót a brit álláspontban, amit egyébként ne lehetne támogatni – fűzte hozzá.

A dokumentum azt is kimondja, hogy ha a 27-ek nem tudnak megállapodni, akkor a válságkezelésről, vagyis egy teljesen új, a pénzügyi uniót követő költségvetési unióról 17 tagállam állapodjon meg – hangsúlyozta. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban leszögezte: ez egy vízválasztó az Európai Unió történetében. Lesz tehát egy új szerződés a dolgok mostani állása szerint, a 17, eurót használó tagállam körében – fűzte hozzá.

Korábban az Európai Unió azt az ígéretet tette, hogy Montenegróval megkezdi a tárgyalásokat január 1-jén, és Szerbiának pedig – ha teljesíti a feltételeket - szintén január 1-jével megadja a tagjelölti státust - számolt be Orbán Viktor az Európai Tanács múlt heti kétnapos üléséről hétfőn a parlamentben.

Magyarországnak egy ideig voltak kétségei afelől, hogy Szerbia teljesíti-e az előfeltételeket, hiszen a restitúciós törvény eredetileg elfogadott változata minden rosszindulat nélkül a kollektív bűnösség eszméjének megújítása volt – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: azonban a szerb parlament egy héttel ezelőtt egy másik jogszabállyal korrigálta a korábbi törvényt, így Szerbia a kollektív bűnösség elvét  kiiktatta jogrendjéből. Ezzel elhárult minden akadálya annak, hogy hazánk továbbra is erőteljes támogatója és „szószólója” legyen déli szomszédunk uniós tagságának – hangsúlyozta. Fontos lett volna, hogy ez a döntés megszülessen a csúcson, hiszen ugyanaznap vették fel teljes jogú tagként az EU országainak sorába Horvátországot – emelte ki Orbán, hozzátéve: a magyar érdekek és külpolitikai látásmód azt indokolta volna, „hogyha felvesszük Horvátországot, akkor ne utasítsuk el Szerbiát sem”.

Ezzel összefüggésben kiemelte: ez az a külpolitikai álláspont, amit a magyar kormány képvisel. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Szerbia és Montenegró is megkezdhesse a tárgyalásokat saját csatlakozásáról az unióval – mutatott rá a miniszterelnök. Ezt a célt nem tudtuk elérni, ugyanis Európa állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy elhalasztják a döntést, és 2012 februárjában a külügyminiszterek tanácsa készíti el a végleges javaslatot, amelyet rá néhány nappal a miniszterelnökök és kormányfők találkozója jóváhagyhat – mondta. Kiemelte ennek kapcsán, hogy ehhez is aktív magyar diplomáciai fellépése volt szükség. 

Nekünk a saját magunk és nem mások fejével kell gondolkodni

Orbán Viktor szerint a rendszerváltás után öröknek hitt igazságok és dogmák dőlnek meg, és egyre több olyan dolog történik, melyet korábban senki sem képzelt volna. Ez sokakban félelmet, bizonytalanságot, reménytelenséget kelt, és gyakran vált ki elkeseredést és dühöt. Ezért tisztázni kell, mi történik körülöttünk, mik a céljaink, és mit teszünk annak érdekében, hogy a céljainkat elérjük. Egy főszabályt érdemes betartani - akkor is ha nemzetközi kérdésekről cserélünk eszmét – , mely úgy hangzik: nekünk a saját magunk és nem mások fejével kell gondolkodni – szögezte le a kormányfő. Nem szabad belemenni, hogy mások szempontjai szerint ítéljük meg a dolgokat, mert akkor olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek mások érdekeit szolgálja, a mienket pedig nem – jegyezte meg.

A miniszterelnök aláhúzta: két küzdelemben veszünk részt, melyet nem szabad összekeverni. Az egyik, melyet azért folytatunk, hogy a múlt – leginkább az elmúlt nyolc elrontott esztendő – hibáit közös erőfeszítéssel kijavítsuk. Hozzátette: "erre kötöttünk szövetséget 2010-ben". A másik küzdelem az a harc, amit Európa folytat az euróövezet válságával. Orbán Viktor leszögezte: az eurózóna válsága nem Magyarország válsága, de ettől még hazánkat is fájdalmasan érinti. Tehát elemi érdekünk, hogy a válságból sikerüljön kilábalni Európának, de nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, és nem is mi tudjuk megoldani – fűzte hozzá. Az euróválság egy súlyos nehezítő körülmény abban a küzdelemben, melyet saját céljaink eléréséért folytatunk. Ezért Orbán Viktor azt javasolja, hogy továbbra is a saját céljaink jelentsék az egyedüli mércét, és ennek alapján értelmezzük azt, ami körülöttünk zajlik.

A célunk világos és egyszerű: az új versenyt meg akarjuk nyerni, vagy legalábbis a győztesek közé akarunk tartozni – szögezte le a kormányfő. Azt akarjuk, hogy a válság utáni időkben Magyarország legyen Európa legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító országa – fűzte hozzá. Hazánknak ehhez megvannak az adottságai, és ezt már sokszor bizonyította már a történelem során, ezért most képesek leszünk arra, hogy Európa egyik legversenyképesebb gazdasági rendszerét építsük fel – fogalmazott Orbán Viktor.

„Erős középosztály nélkül nincs erős gazdaság”

A vállalások útjába háruló komoly akadályokat el kell hárítani – folytatta Orbán Viktor, aki a legnagyobb akadályként a múlt hibáit; az előző kormányok által az elmúlt nyolc évben felhalmozott államadósságot, munkanélküliséget, illetve a nemzetgazdaság általános meggyengülését említette meg.

A miniszterelnök emlékeztetett, 2002-ben az államadósság 52 százalék volt, és 6 százalék alatti volt a munkanélküliség. Másfél éve elkezdtük azoknak a hibáknak a kijavítását, amelyek az államadósságot újratermelik és bénítják a gazdaságot. Új alapokat építettünk, melyekkel a magyar gazdaság megerősödhet – mondta Orbán Viktor hozzátéve, a megújulást három alapelv mentén valósítják meg. Elsőként tehermegosztással, amely a közös pénzügyek rendbetételének terheit az állam,az üzleti szféra és a családok között osztja szét. A kormányfő ide sorolta a bankadó bevezetését, a nagy cégeket érintő válságadót és a végtörlesztés ügyét.

Orbán Viktor kitért rá, a Bankszövetséggel zajló tárgyalások konstruktívak, és a megegyezés irányába haladnak.

Második elvként a kormányfő a felerősítés politikáját említette, hangsúlyozva, azt a középosztályt, amely évek óta a „hátán viszi Magyarországot”, meg kell erősíteni.  Erős középosztály nélkül nincs erős gazdaság – húzta alá Orbán, hozzáfűzve, alulról nyitott középosztályt szeretnének, vagyis azt, hogy minél többen tudjanak a szegény sorsú emberek közül felzárkózni a középosztályhoz. 

Az előző gondolathoz kapcsolódóan elmondta, ennek érdekében vezették be a Start munkaprogramot, az arányos adórendszert, családtámogatást, és indították el az Új Széchenyi Tervet.

Orbán Viktor harmadik elvként az átszervezés politikáját említette, amelynek mentén – mint fogalmazott – Magyarországot próbálják új vágányra állítani. Kevesebb bürokrácia, ésszerűbb területi rendszer, ésszerűbben működő egészségügyi rendszer, színvonalasabb oktatás és biztonságot nyújtó nyugdíjrendszer, felzárkóztató, és a potyázókat kiszűrő szociális rendszer, gyorsabb és elismertebb igazságszolgáltatás – sorolta az átszervezés elemeit a miniszterelnök.

Kijelentette: a megújulás eddigi eredményei kézzel foghatóak, Magyarország ma megáll a maga lábán, három százalék alatt van az államháztartás hiánya, csökken az államadósság és – mint fogalmazott - ha lassan is, de apad a munkanélküliség, a bérek és a nyugdíjak értékét – más országokkal ellentétben - sikerül megőrizni.

„Céljaink stabilak, alapjaink erősek”

Orbán Viktor leszögezte, a legfontosabb a nyugodt és biztos kéz, amely képes kormányozni, annak a politikai egységnek, nemzeti összefogásnak a fenntartása, amely 2010-ben megadta a kétharmados lehetőséget arra, hogy a bajokat elháríthassuk és a hibákat kijavíthassuk. Céljaink stabilak, alapjaink erősek – mondta a kormányfő hozzátéve: kapkodásra tehát nincs ok. Elmondta, az elmúlt napokban új helyzet jött létre, melynek következtében megváltoztak a jövőre vonatkozó kilátások.

Úgy folytatta: az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint azt eddig mondták, a jövő év - különösen annak első fele - viharos időszak lesz Európában és Magyarországon is. Okosan és körültekintően kell felkészülni erre a helyzetre – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Arról is beszélt, helyes volt az a döntés, amelynek értelmében 2012-re országvédelmi költségvetést készítettek, de – elmondása szerint – ezt most új elemekkel kell kiegészíteni. Csökkenteni kell a növekedési előrejelzéseket, amelyeket a német gazdaság növekedési lehetőségeihez kell igazítani,  magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni, mint korábban,  az euróválság elleni védekezés részeként pénzügyi védőhálót  kell kifeszíteni, és erre ma nem mutatkozik jobb megoldási javaslat, mint a  Nemzetközi Valutaalappal kötött  új típusú biztonsági megállapodás – mondta a miniszterelnök.

Arról is tájékoztatott, Fellegi Tamás a jövőben tárca nélküli miniszterként irányítja az IMF-fel folytatott tárgyalásokat. Orbán kitért rá, meg kell indítani az új növekedési akciótervet is, amelynek összeállítási munkálatait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti.

A feladat világos, az akadályok jól láthatóak, a céljaink biztosak, a munkát biztos és erős kézzel el kell végezni – zárta napirend előtti felszólalását a miniszterelnök.