Az MTI-hez eljuttatott közleményében a tárca felhívta a figyelmet, hogy a konferencia másfél napos késéssel fejeződött be. Az ENSZ-klímatárgyalások történetében példátlanul hosszú csúszás is jelzi: a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását is.
Az első 10 napban zajló szakértői szintű tárgyalások több részletben eredményesnek bizonyultak, de a kiemelt politikai ügyek csak az utolsó maratoni egyeztetésen dőltek el. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a 2012 utáni globális klímarezsim formája és résztvevőinek köre - emelte ki a szaktárca.
Az NFM közleménye szerint az EU és más progresszív országok elvárása, hogy a felálló új rendszerben a legnagyobb kibocsátó országok - ideértve az Amerikai Egyesült Államokat, Kínát és Indiát - egyaránt jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési intézkedéseket vállaljanak.
Az ülésszakon az EU és a többi, cselekvést sürgető ország alapvető célja az volt, hogy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magába foglaló megállapodáshoz vezető útitervben egyezzenek meg olyan határidők elfogadásával, hogy a Kormányközi Tudományos Testület (IPCC) által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése, amelyet legkésőbb 2015-ben kellene elfogadni, és legkésőbb 2020-ra jogi erőre emelni - összegzi a történteket a tárca.
Az EU a fenti útiterv elfogadásához és egyes környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú szabályok tisztázásához kötötte részvételét a kiotói jegyzőkönyv folytatásában. A közlemény szerint az útitervvel kapcsolatos előrehaladással párhuzamosan arról is döntés született, hogy a kiotói jegyzőkönyv újabb 5 vagy 8 évre - a globális megegyezés hatályba lépéséig - folytatódik.
A technikai szabályok nagy részét már Durbanban tisztázták, egyelőre azonban bizonytalan, hogy az EU mellett még hány fejlett állam vesz majd részt a jegyzőkönyv továbbvitelében, hiszen több ország is jelezte, hogy szándékában áll kimaradni a folytatásból - közölte az NFM.
A tárca arról is beszámolt, hogy a konferencián Magyarország a kvótatöbblet teljes megtartását és a környezeti-piaci integritás érdekében szabályozóeszközök beépítését sürgette, ám a mindkét oldalon jelentkező, megmerevedett kisebbségi álláspontok miatt megegyezés e kérdésben végül nem jött létre, ez 2012-re halasztódott.