A tárcavezető a Heti Válaszban hetilapban megjelenő írásában válaszol Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetnek az újság előző számában megjelent cikkére.
   
Martonyi János felidézi, hogy Magyarország és az Egyesült Államok a napokban ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének kilencvenedik évfordulóját. Az 1989-es rendszerváltozás minőségileg új, szilárd alapokra helyezte az együttműködést, értékalapú barátság bontakozott ki a két ország között - mutat rá. Mint írja, ennek az értékalapú viszonynak a logikus következménye az a szoros együttműködés, amely a két ország között az elmúlt években a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben kialakult. Magyarország soros EU-elnöksége alatt igyekezett Brüsszelben előmozdítani a transzatlanti kötelék erősítését szolgáló ügyeket, szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban, és ellátta Washington képviseletét Líbiában. Kiemeli: a demokratikus átalakulás tapasztalatainak megosztásában is szorosan együtt dolgoznak. Úgy fogalmaz: "A magyar kormány számára a megváltozott geopolitikai környezetben is egyértelmű, hogy az érték- és érdekalapú amerikai együttműködésnek nincs valós alternatívája."
   
Mint a cikkben olvasható, "értékeink és eszményeink" közösek, de "történelmünk, hagyományaink és jelenlegi helyzetünk" sok szempontból különböző. "Magyarország elmúlt két évtizedének legnehezebb időszakát éli, amikor egyszerre kell egy megörökölt terhekkel súlyosbított és egy rendkívül nehéz európai helyzetben kialakult gazdasági válságból kikerülnie", és olyan változtatásokat végrehajtania, amelyek a rendszerváltoztatás politikai sajátosságai miatt eddig elmaradtak, és hátrányt jelentenek "a minden korábbinál élesebb nemzetközi versenyben is" - közli. A külügyminiszter szerint a helyzet és a feladat súlyának a felismerése befolyásolta a 2010. áprilisi választás kimenetelét is, amikor az Orbán-kormány minden elődjénél erősebb mandátumot kapott a halaszthatatlanná vált változtatásokra. "Ez azonban nemcsak lehetőség, hanem óriási felelősség is" - hangsúlyozza. Hozzáteszi: egyetért az amerikai nagykövettel abban, hogy fontos, hogy minden ország megtalálja a saját megoldásait. Ebben szükség van a külvilágból érkező jelzésekre és javaslatokra, ezért folyamatosan figyelembe veszik más demokratikus országok kialakult gyakorlatát, és a máshol működő modelleket próbálják a magyar viszonyoknak megfelelően alkalmazni - írja.
   
Megjegyzi: az Egyesült Államokban kialakult kinevezési rendben nem szokatlan a hosszú időre választott, erős mandátummal felruházott intézményi vezető, akit például csak különleges minősített többséggel, rendkívüli esetben lehet eltávolítani, sőt olyan fontos tisztségek is vannak, amelyek viselői életük végéig elmozdíthatatlanok. Figyelembe kell venni a magyar történelmi, kulturális és jogi hagyományokat, a sajátos magyar adottságokat is - mutat rá, hozzáfűzve, "szándékainkat és lépéseinket érthetően kell bemutatnunk a külvilágnak". Martonyi János figyelemre méltónak nevezi "az építő jellegű amerikai észrevételeket" a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. "Nincs egy láthatatlan célvonal, érték- és érdekalapú szövetségünkben nincs megállás" - emeli ki, hozzátéve: a két ország közötti kapcsolat legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom.