"Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők" - fogalmazott, és arra mutatott rá, nem szabad megfeledkezni arról, hogy "az európai 15-ök vagy a nyugat" nincs igazából tisztában azzal, és nem is akar tisztában lenni, mennyire másként alakult a történelmünk. Utalt arra, hogy a második világháború után a várt demokratizálódás helyett egy totalitárius diktatúra épült ki a régióban. Úgy véli, a diktatúrák után a nyugatiak sokkal kevesebb időt adtak a közép-európaiaknak a demokratizálódási folyamatra, mint ami nekik rendelkezésre állt. Példaként említette hogy gyakorlatilag azonnal el kellett fogadnunk, hogy a melegfelvonulás szükséges eleme a demokráciának, miközben Nyugat-Európában két generáció kellett ugyanehhez. Arról is beszélt, úgy látja, hogy Nyugat-Európából gyakran egy képzeletbeli Magyarországot támadnak, és ez ellen nehéz fellépni. Szavai szerint nehéz felvenni a kesztyűt az ellen, ami a nyugati médiában történik, és "amit egyes nyugati politikusok tesznek", akik szavai szerint már előre meghatározták, milyen jelenségekkel szemben hirdetnek harcot.
   
"Mintha más mérce is érvényesülne a két oldalon"

Lengyel Márk médiajogász arról beszélt, kulturális különbségek jellemzik a közép- és nyugat-európai kultúrát, ugyanakkor mintha más mérce is érvényesülne a két oldalon. Azt hangoztatta, valódi európai integráció csak akkor jöhet létre, ha sikerül egy szerethető Európai Uniót kialakítani, szavai szerint ebbe azonban az egyenlőtlenség nem fér bele. Úgy fogalmazott, az egyenlőség kérdése fontosabb, mint a gazdasági problémák, melyekkel az Európai Unió most küzd.
   
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint azonban nem Kelet- és Nyugat- Európa között van különbség, hanem inkább az egykori és mostani nagyhatalmak állnak szemben a kisebb, illetve és más történelmű országokkal. Utalt arra, hogy Dél- és Észak-Európa között is vannak különbségek, "meg nem értettség érzés". Mint fogalmazott, nem csak Közép-Európa speciális problémája, hogy annyiféle identitás és nemzeti tudat ütközik egymással.
   
A beszélgetésre meghívott külföldi újságírók egyebek mellett arról beszéltek, hogy Európában "nincs egyenlőség", a közép-európai országokat gyakran másodrangúnak tekintik, és paternalisztikusan viszonyulnak hozzájuk. Azt is megjegyezték, hogy Nyugat-Európában sok az előítélet Magyarországgal, a magyar kormánnyal szemben, és ezek erőteljesen meg is jelennek a nyugati sajtóban.
   
Körmendy-Ékes Judit, a beszélgetés moderátora erre példaként az Egyesült Királyságban a nyáron történt, a médiát érintő lehallgatási botrányra utalva azt vetette fel: ha Magyarországon vagy egy másik közép-európai országban történt volna hasonló eset, akkor a nyugati kormányok vagy a nemzetközi szervezetek ugyanúgy hagyták volna, hogy az adott ország oldja meg a problémát, a saját eljárása szerint?

Koltay: A médiaszabályozás nem képes erkölcsössé tenni a sajtót

A médiaszabályozás nem képes arra, hogy etikus, erkölcsös magatartásra késztesse a sajtót - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja pénteken, a Büszkeség, előítélet és büntetés című konferencián, Budapesten. Koltay András a Hogyan működik az európai nyilvánosság? című előadásában ezt példaként hozta arra, hogyan ütközik egymással két különböző értelmezés a sajtószabadság eszméjével kapcsolatban, amely - mint mondta - arra épül, hogy miközben az egyén és intézmény szabadon nyilvánít véleményt, a szabadságnak vannak korlátai, amelyek a közösség érdekei szerint fogalmazódnak meg.
   
Ugyancsak példaként mondta el, hogy az emberi méltóság védelmének megjelenése a médiaszabályozásban - amely a sajtószabadság megengedett korlátja lehet - nem a megsértett egyén védelmét célozza, ezek ugyanis polgári peres eljárásban érvényesíthetők, hanem a közösséget védi azoktól a tartalmaktól, amelyek veszélyeztetik ezt az alapértéket.
   
Koltay András a Kisebbségekért - Pro Minoritate alapítvány európai értékekről rendezett konferenciáján tanulságként fogalmazta meg, hogy a jogi szabályozás nem csodaszer a társadalmi problémák megoldására, a média esetében pedig szerepe gyakran szimbolikus. Ennek ellenére sokszor ezt a jelképes tartalmat is komoly támadások érik, miközben a viták gyakran teljesen figyelmen kívül hagyják magát a normaszöveget - mondta.
   
"A keresztény felebaráti szeretet gondolata nélkül semmilyen demokrácia sem képes működni"

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy a liberális demokrácia nem képes megteremteni azokat az értékeket, amelyek biztosítására hivatott. Szerinte a keresztény felebaráti szeretet gondolata nélkül semmilyen demokrácia sem képes működni. Hozzátette: a válsággal terhelt közelmúltban számtalanszor kérdőjeleződtek meg demokratikus alapelvek.    

Beszélt arról is, hogy az euróválsággal kapcsolatban hogyan domborodnak ki a felekezeti különbségek, és azt mondta: az európai politika legkonkrétabb eseteiben is felbukkannak az ebből adódó mentalitásbeli különbségek az egyes országok között.    

Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója kijelentette: a világ új korszakba lépett, a bizonytalanság korszakába. Szerinte ebben a kulturális sokszínűség megőrzése a társadalmak számára épp olyan fontos, mint a természet számára a biológiai sokszínűség, a biodiverzitás.    

Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója ehhez azt fűzte hozzá, hogy a fesztiválok esetében a kulturális sokszínűség megőrzésének lehetőségeként a közös produkciók létrehozását látja.