A kormany.hu-n olvasható közlemény szerint Navracsics Tibor pénteken válaszolt Viviane Reding hétfői megkeresésére, amelyben az alelnök "azt követően kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatban, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Brüsszelben a már elfogadott törvényekkel kapcsolatban".
   
A magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az unió jogával. Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a KIM kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről. Mindazonáltal Jóri András, jelenlegi adatvédelmi biztos, két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni.
   
A közlemény szerint a válaszlevél arra is kitér: a új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.  "A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel" - tartalmazza a közlemény. A hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának másik alappillére a szakmai vezetés, a jogegység biztosítása, azaz a legfőbb bírói szerv, a Kúria munkájának hatékony irányítása.
   
A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazat-specifikusak. A felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását.