A politológusként is ismert brüsszeli képviselő a Vasárnapi újságban hozzátette: az egyenlők között nem lehetnek még egyenlőbbek. Ez az elv különösen érvényes kellene legyen az Európai Unióban, ám a kisebbségek megítélése, kezelése között szerinte a gyakorlatban igenis különbség van. Egyes kisebbségeket az uniós testületek fontosabbnak éreznek a többinél, sőt az is tény, hogy egyes csoportokat ezek a testületek nem ismernek el kisebbségként – mondta a politológus.

Schöpflin György úgy véli, a történelmi, illetve nyelvi kisebbségek valamennyire kiszorulnak Brüsszel látóköréből, míg a romák és a bevándorlók előtérbe vannak helyezve. Bár Nyugat-Európában is léteznek történelmi kisebbségek, ez inkább közép-európai probléma. Ebben a térségben nagyon sok különféle kisebbség él, de a nyelvi és politikai egyenlőség nem mindig valósul meg. „Ezt hét éve mondjuk, … és süket fülekre találunk” – mondta Schöpflin György a Vasárnapi újságban. „Itt nincs valódi egyenlőség.

Az uniós parlamenti képviselő szerint mindezek ellenére érdemes volt belépni az EU-ba, amelyet sok tekintetben lehet ugyan bírálni, de mégis enyhíti a közép-európai országok kisebbségek miatti konfliktusait. Az európai uniós tagság Schöpflin György szerint valamennyire féken tartja a térség államaiban  a kisebbségellenes törekvéseket, illetve gyakorlatot.

Ezt a kérdéskört is érintette az a pénteki konferencia, amelyet Büszkeség, előítélet, büntetés címmel pénteken rendezett meg a Magyar Tudományos Akadémián a Pro Minoritate Alapítvány és Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A tanácskozáson Kárpát-medencei politikusok, illetve magyar és nyugat-európai tudósok is előadást tartottak. A konferencia egyik fő megállapítása az volt, hogy a kettős mérce elfogadhatatlan Európában, a kisebbségek tagjait egyenlő méltóság illeti meg a kontinensen.