FIDESZ.HU > Hírek > Önkormányzat Nyomtatás
Ablak bezárása
Befejeződött a szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztése Pécsen
Befejeződött a közelmúltban Pécs szennyvíz- és ivóvízhálózatának mintegy 10 milliárd forintos fejlesztési programja.
Létrehozva: 2011. december 22., 08:09

A város önkormányzatának az MTI-hez  szerdán eljuttatott közleménye szerint a baranyai megyeszékhely elmúlt négy évtizedének legnagyobb, az Európai Unió ISPA-projektjének keretében zajló, a szerződéskötéstől számítva 10 évet átölelő közműberuházásának zárójelentését decemberben, Varsóban mutatták be. "A jelentés az Európai Unió Monitoring Bizottsága elé kerül, és így mintaprojektként szolgál más uniós országok hasonló beruházásaihoz" - írták. Rámutattak, hogy a három ütemből álló fejlesztés kivitelezése hét éven át tartott. Ennek során 254 kilométernyi szennyvíz- és ivóvízvezeték készült, amely 32 ezer lakos számára teremtett jobb életkörülményeket.
   
Kitértek arra, hogy a fejlesztés első ütemében Pécs keleti városrészétől a nyugati városszélig "félhold alakban" csatornázták és biztosították a vezetékes vízvétel lehetőségét az addig ezt nélkülözni kénytelen háztartásoknak. "A második ütemben Somogy, Vasas és Hird városrész is teljesen csatornázottá válhatott, és egy több kilométeres bekötővezetéken keresztül csatlakozhatott a központi rendszerhez" - tették hozzá. Hangsúlyozták: a projekt a város mintegy harmadát érintette, s olyan területeken biztosította az egészséges élet feltételeit, amelyeken e nélkül a közműhálózat kiépítése nem lett volna finanszírozható.
   
Emlékeztettek rá, hogy a beruházás harmadik üteme a közbeszerzési eljárások során megtakarított másfél milliárd forintból valósult meg. "A pénzből átalakították a város legnagyobb, Megyeri úti szennyvízátemelő gépházát, 4,4 kilométer hosszú óriásvezetéket építettek ki a baranyai Pellérdig a Kertváros szennyvizének elvezetésére. Ezen kívül új vízvezeték-hálózat készült Somogy-bányatelepen, és egy hidroglóbuszt állítottak fel Újhegyen" - közölték.
   
Megjegyezték, hogy a fejlesztés az uránérc-bányászattal összefüggő rekultivációt is segítette. Szakemberek 22 monitoring kutat hoztak létre, és kifejlesztettek egy térinformatikai alapú adatkezelési rendszert, amely a zagytározók környezetében segíti az ellenőrzési feladatok ellátását.