A főpolgármester az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics Alapítvány közös rendezvényén annak a kívánságának adott hangot, hogy "a szükséges párbeszédek fonalát soha ne vágjuk el", és "tartsuk tiszteletben egymás ünnepeit". Tarlós István szólt arról, hogy a szíriaiak feletti győztes ókori zsidó szabadságharc győzelmének állít emléket a hanuka ünnepe, arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a jeruzsálemi templomot. A zsidó nép vallási hevülete elég erős volt ahhoz, hogy elutasítsa a bálványimádást, és hű maradjon vallásához és istenszeretetéhez - fogalmazott. Kiemelte, "mára a tolerancia demokratikus közösségünk alapértékévé vált. Minden közösség szabadon megélheti vallását, átélheti háborítatlanul saját ünnepeit, adja Isten, hogy ez így is maradjon." Tényként említette, hogy "a gyűlölet gondolata nem halt meg".
   
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: elmúlt az az idő, amikor Budapest utcáin félni kell, és "ma jó zsidónak lenni Budapesten". Mozgalmuk célja, hogy a magyarországi zsidóság érthető szorongásait és belső félelmét le tudják győzni, ezért elindultak "a pozitív zsidó identitás megteremtésének ösvényén" - tette hozzá. Kifejezte reményét, hogy "Budapest nem ad helyet a gyűlölet szellemének, és a város vezetői megértik, semmilyen módon nem lehet a kirekesztés hirdetőinek teret engedni". A főpolgármesternek címzett mondatai szerint "a város intézményein kívül kell tartani a gőgös kirekesztés veszélyes eszméit. Zsidóként és pesti polgárként (...) elvárjuk, hogy a város semmilyen közösséget ne vállaljon ordas eszmék hirdetőivel. (...) Önben ez a felismerés bizonyosan megszületett."
   
Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár - miután megemlítette, hogy egyúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház világi vezetőjeként képviseli felekezetét is az ünnepségen - megjegyezte: "olykor a szavak tudnak mérgezni (...) ezért óvatosnak kell lenni". Ez az a felebaráti szeretet, amely a Biblia mindkét könyvében, az Ószövetségben és az Újszövetségben is megjelenő ősi erény - mutatott rá.
   
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: Magyarország és Izrael baráti kapcsolatban van, ennek pedig része a magyarországi zsidó közösség és Izrael kapcsolatának ápolása. A zsidó emberek mindenütt tudják a világon, hogy ha szükséges, van hova fordulniuk, van kitől segítséget kérniük, és ez Izrael, a zsidó állam - hívta fel a figyelmet.
   
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász kitért arra, hogy fiát toleranciára és a gyűlölet elutasítására neveli majd, és arra, hogy "tanuljon meg úgy ünnepelni, ahogy az ittlévők szoktak". A felszólalók - Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével kiegészülve - a mécses szolgalángját és további két lángot gyújtottak meg az ünnepség végén.
   
A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templomnak a szír-görög dúlás utáni, az időszámítás előtti 165. évben történt újbóli felszentelésére emlékeznek. A hanuka örömünnep, a szabadság - a vallási és a fizikai szabadság -, valamint a fény ünnepe. Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart. A 2004-ben alakult EMIH az MTI-hez korábban eljuttatott közleménye szerint szervezetük egy "új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a status quo irányzat megújításával egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással". Az EMIH megalakulásával újból teljes lett a magyar zsidóság három irányzata: a neológ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége), az ortodox és a status quo (EMIH) - áll a közleményben.