Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
   
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
   
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.