Ezt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte a házbizottság pénteki ülése után. A Jobbik tudomásul veszi a döntést, de Vona Gábor, a párt elnök-frakcióvezetője hangsúlyozta: súlyos hibának tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás.

A házszabály értelmében bármely képviselő élhet a megerősítő népszavazás indítványozásának lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az alkotmány viszont úgy rendelkezik, hogy mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választópolgár kezdeményezésére rendelhet el az Országgyűlés.
   
A házbizottság ülését Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára hívták össze. A politikus ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak.

Mint mondta, a Jobbikot így "nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta" a régi szabályok hatályban tartásakor. A házbizottság tanácskozása alatt a Jobbik kétszer is szünetet kért, hogy - mint azt Vona Gábor elmondta - mérlegeljék a kialakult helyzetet. Közölte azt is, hogy a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását. A házbizottság ülése után folytatta munkáját az Országgyűlés.