Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be - az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, novemberben azt mondta, "nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket. A kárpótlás a legjobb példa, hiszen ha európai jogi fórumokon egy kárpótlási perben veszít a magyar állam, akkor ezt, az 1990 előtti időkért, csak különadóból lehet teljesíteni - fejtette ki. Az ellenzék viszont azt hozta fel, hogy a rendelkezés alapján akkor is az embereknek kell fizetniük, ha az európai uniós bíróság az Orbán-kormány ágazati különadókat bevezető intézkedéseit jogellenesek minősíti.
   
Az új alaptörvény részét képező átmeneti törvény elfogadásával a parlament alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.
   
Az összevonásról sarkalatos törvény - az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény - rendelkezhetne. Az előbbiről ugyancsak pénteken döntött a Ház, ám az nem tartalmaz ilyen passzust. A fideszes Rogán Antal a parlamentben azt hangoztatta, hogy a kormánytöbbségnek nincs szándéka az összevonásra Simor András hivatali ideje alatt, s ha lett volna, a jegybanktörvényben dönthetett volna így. Az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét egyébként az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.
   
Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolta, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése".