A politikus a Kossuth Rádió műsorában az eddigi hiányok közül kiemelte, hogy korábban nem voltak költségvetési alkotmányos szabályok. „A költségvetési politika felelőtlensége, vagy felelősségtudata az éppen aktuális kormány felelősségtudatától függött.” Most azonban vannak gazdasági alkotmányos szabályok, a nemzeti vagyon védelmére vonatkozó világos rendelkezések. Ezek után a kormányzat azt reméli, függetlenül attól, milyen kabinet lesz hatalmon, a felelős költségvetési politika az ország mindennapjainak része lesz – tette hozzá Gulyás Gergely.

A képviselő az államadósság szabályozása kapcsán megjegyezte a magyar alaptörvény elfogadása után a német és a francia állami vezetők is azt javasolták, hogy  valamennyi ország hasonló szabályokat iktasson be. A politikus szerint a magyar szabályozás lényege, hogy a mindenkori költségvetési politikának olyan keretek között kell működnie, hogy ne hárítson több terhet a következő generációra, mint amit az adott évben a társadalom el tud viselni.

Gulyás Gergely a szülőkről való gondoskodás kötelezettsége kapcsán azt mondta, az –  akárcsak az önvédelem joga – már törvényi szinten is szabályozva volt, ezek megjelenítésének az alaptörvényben szimbolikus jelentősége is van.

A Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó átmeneti rendelkezésről, amely lehetőséget ad a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) intézményi összevonására, a politikus azt mondta, arról szakmai konszenzus van, azt az MNB jelenlegi elnöke, Simor András is támogatja, és az IMF korábban szintén javaslatot tett rá. A vitákat az a kérdés eredményezte, hogy a jegybank elnöke az új lehetőség következtében leváltható-e vagy sem, de erről a szakbizottság elnöke, Rogán Antal egyértelműen nyilatkozott. Ez arról szólt, hogy Simor András jövő márciusban lejáró mandátumának időszakát a kormány nem kívánja lerövidíteni – mondta Gulyás Gergely.

Az új alkotmány elfogadásának körülményeiről a politikus azt nyilatkozta, érthető a vád, hogy az a Fidesz és a KDNP alaptörvénye, hiszen ez a két párt szavazta azt meg. Magyarországon azonban jelenleg nem adott annak lehetősége, hogy ennél szélesebb egyetértés jöjjön létre, mert az ellenzék nem képes elviselni, hogy az egyébként demokratikus felhatalmazással rendelkező kormánypártok fogadnak el egy új alaptörvényt. A magyar politikából egyelőre teljes mértékben hiányzik az a fajta kompromisszumkészség, amely szélesebb összefogást eredményezhetne – mondta Gulyás Gergely.

Az új alaptörvény elleni külföldi tiltakozásokról a politikus úgy véli, a külföldi sajtó rendre téves megállapításokat fogalmaz meg, amiből aztán mindenki téves következtetéseket von le. Ebben a ciklusban együtt kell élni azzal, hogy vita lesz a demokráciáról, kérdés, hogy a magyar választópolgárok miként ítélik meg a belpolitikai konfliktusok külföldre exportálását. „Én azt remélem, hogy ebből mindenkinek elege lesz, és a világos üzenet az lesz, hogy ha bármilyen problémánk van, legyen az demokráciakérdés akár, azt Magyarországon kell rendezni” – mondta Gulyás Gergely.

Arról, hogy az átmeneti rendelkezések preambuluma szerint az MSZP az MSZMP jogutódja, és így előbbinek ebben a tekintetben felelőssége van, Gulyás Gergely azt mondta, ebből a deklarációból az ellenzéki pártra nézve semmilyen további következtetése nem vonható le, az főleg az MSZP részéről tapasztalható félelemkeltésnek nincs indoka. Az más kérdés, hogy az úgynevezett lex Biszku néven emlegetett törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a legsúlyosabb ’56 utáni megtorlások résztvevőit felelősségre vonják. Nyilván lesznek feljelentések, de legfeljebb néhány tucat embert érinthet a jogszabály, tömeges leszámolásra nem kell gondolni – tette hozzá Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő a 180 percben.