Magyarország nincs államcsőd közeli helyzetben, ezt nemcsak a magyar kormány, hanem attól független közgazdászok is megerősítik - jelentette ki a kormányszóvivő kérdésre válaszolva. Giró-Szász András hozzátette: a makroszámok is ezt igazolják. A kormányszóvivő mindezt kérdésre válaszolva mondta, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium által márciusban beterjesztendő, a nemzetgazdaság biztonságos működéséről szóló törvényjavaslat céljaival kapcsolatban firtatta az államcsőd kivédését. Hozzátette: a feltett kérdésre márciusban kell visszatérni, a törvénytervezet kormány, majd az Országgyűlés elé kerülésekor.

Orbán Viktor még a héten elküldi válaszlevelét Clintonnak

Orbán Viktor kormányfő még a héten elküldi válaszlevelét Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek - közölte a kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Giró-Szász András azt mondta, a magyar kabinet bármilyen konkrét felvetést hajlandó megvitatni. Mint mondta, az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a vallásszabadság kritikája hangzott el, az alaptörvénnyel kapcsolatban pedig a demokratikus jogállam kritikája, de egyik sem a konkrétumok szintjén. Hillary Clinton a karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében - a Népszabadságban közölt szöveg szerint - nyomatékosan kérte, a magyar miniszterelnök fontolja meg a következményeit annak, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény a következő hónapban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba.
   
A kormányszóvivő reagált Alain Juppé francia külügyminiszter nyilatkozatára is, amellyel kapcsolatban két észrevételt fogalmazott meg. "A francia külügyminiszter is elismerte, hogy az Európai Unió minden országának közös kincse a jogállamiság, ezzel kapcsolatos vizsgálatokra azonban az Európai Bizottság hivatott" - közölte Giró-Szász András. Kijelentette azt is: pontatlan volt Alain Juppé nyilatkozatának idézése a magyar sajtóban, a francia külügyminiszter ugyanis nem nevesítette Orbán Viktort azzal kapcsolatban, hogy az új alaptörvénnyel a hatalom konszolidálását akarta volna elérni.

Kapjanak közkegyelmet a december 23-i tüntetés résztvevői!

Közkegyelmet javasol adni a kormány azoknak, akik részt vettek tavaly december 23-án az LMP által meghirdetett demonstráción, és büntetőeljárás indult ellenük. Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: a kormány azt tartja méltányosnak, hogy azok, akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben. Ezért a kabinet kezdeményezi az Országgyűlésnél, éljen az alaptörvényből fakadó jogával, és gyakoroljon közkegyelmet az esetükben. "A kormány határozott álláspontja az, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen" - mondta a szóvivő.
   
December 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól. Ezt követően felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját - köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, Vadai Ágnest és Molnár Csabát - elvitték a helyszínről. Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők elszállítását. A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahonnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat. A rendőrség összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.