FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Magyar kezdeményezésre az EP elé kerülhet a Beneš-dekrétumok ügye
|
|
Bagó Zoltán kalocsai Európai Palamenti képviselő (Fidesz) felkarolta Dr. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének kezdeményezését, ennek megfelelően csütörtökön a Petíciós Bizottság elnökének, Erminia Mazzoni elnök-asszonynak Juhász Imre és Bagó Zoltán személyesen nyújtották át a Beneš-dekrétumokat hatályukban fenntartó jogszabály ellen készített petíciót. |
|
Létrehozva: 2012. január 12., 14:41 | Utoljára frissítve: 2012. január 12., 15:34 |
Bagó Zoltán Európai Parlamenti képviselő (Fidesz) elmondása szerint a mai napig a cseh és szlovák jogrend részét képező jogszabályok ellentétesek az Európai Unió jogelveivel, és itt az ideje, hogy felszámolják azokat.
“A kollektív bűnösség nem ismert a jogban, a Beneš-dekrétum jogszabályai ellentétesek a kényszermunka tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével és az emberi jogokkal, ennek ellenére a dekrétum jogszabályai még ma is szerves részei a cseh és szlovák jogrendnek, és ez megengedhetetlen Európában” - fogalmazott Bagó Zoltán.
“Azt várom a mai petíció átnyújtásától, hogy a Petíciós Bizottságon keresztül az Európai Parlament végre érdemben foglalkozik az egykori csehszlovákiai magyarokat és németeket megbélyegző dekrétumok visszavonatásával” - mondta az ügyről a képviselő.
Háttér:
Mint ismert, a Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet.
Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették.
Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.
A dekrétumokat azonban egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is mai napig jogrendje részének tekinti.