Orbán Viktor köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a Darányi Ignác Terv elkészítésében. Magyarország, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, eredendően mezőgazdasági ország – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: a földrajzi, természeti adottságai, a történelme, a kultúrája, a hagyományai ezt mind-mind igazolják. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága.

Ugyanakkor megjegyezte: a korszerű mezőgazdaságok több lábon állnak; mezőgazdaság mellett iparra, kutatás-fejlesztésre, szolgáltatásra és erős pénzügyi szektorra is szükség van. De ezek nem a mezőgazdaság ellenében vagy háttérbe szorításaként jönnek létre – emelte ki a miniszterelnök. Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig maradi, múltba ragadt dologként képzeljék el – szögezte le.

Úgy fogalmazott, a magyar emberek génjeiben ott van a föld szeretete és tisztelete. Mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy a föld nem csupán kenyeret ad az embernek, hanem közösséget, kultúrát, történelmet, lelket, vagyis lényegében mindent – hangsúlyozta Orbán Viktor. Akinek földje van, mindene van – idézte az ismert mondást, hozzátéve: Európa jövője múlhat azon, hogy ezt a bölcsességet megértjük-e. 

Ha tömören kellene összefoglalnom, hogy mi a Darányi Ignác Terv lényege, akkor az úgy hangzik: terv a vidéki minőségi élet megteremtéséért – jelentette ki a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar föld tisztességes megélhetést, biztonságot, egészséges ivóvizet, jó minőségű és magyarok által előállított élelmiszereket, kikapcsolódást és feltöltődést nyújtó környezetet, valamint ezekhez kapcsolódó korszerű szolgáltatásokat nyújthat. Ehhez a Darányi Ignác Terv életszerű és megvalósítható szabályozást kínál – hangsúlyozta.

Nem lesz egyszerű feltörni a múlt hibái miatt kialakult bizalmatlanság és reménytelenség vaskos kérgét; de ha kitartóak leszünk, akkor sikerülni fog, és eljutunk a magyar vidékben rejlő teremtő energiához – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: a föld és annak művelése nem pusztán létfenntartás, hanem kultúra, ősi hagyományokkal, szokásokkal, értékekkel.

Orbán Viktor három szóban összegezte a Darányi Ignác Terv lényegét: megőrzés, megújítás és minőség. Mint mondta, azokat a dolgokat kell megőrizni, amelyeket időtlen értéknek tartunk. Példaként természeti adottságainkat és elődeink tudását említette. Megújítani mindig azokat a dolgokat kell, amelyek változékonyak, mint a gondolkodásunk, a tudásunk, a mindennapi életünk berendezése és megszervezése – szögezte le, hozzátéve: megújulásra van szükség a mai ember vidékről vallott gondolkodásában is. Az a nemzet, amelyik elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül – hangsúlyozta Orbán Viktor. Úgy folytatta, a nemzeti önállóság alapja a XXI. században egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége.

A harmadik kulcsgondolat a terven a minőség. Ha újra megteremtjük a minőségi élet lehetőségét a vidék számára, akkor képes lesz ugrásszerűen javítani a városi élet minőségét is, amit a külföldről ideáramló silány kacatok élelmiszeripari hulladékdömpingje alacsony szinten tart – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért és az ivóvízért folynak majd, mert ezek adják a nemzeti önrendelkezés alapját.

A miniszterelnök szerint ezek a háborúk már elkezdődtek, csak - mint mondta - nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel, ezért „résen kell lenni”.

Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék gazdasága és társadalma nyújtani képes, sorsdöntőek az egész magyarság számára - jelentette ki Orbán Viktor. Kiemelte, a magyar vidék, mezőgazdaság és környezet ügye nem csak a falun élők gondja, ezért meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist. Ezért nem fogadunk be génmanipulált anyagokat a földjeinkbe, ezért támogatjuk a gazdák földvásárlását – tette hozzá.

A vidék joggal várhatja el az állam védelmét és támogatását, de ha ezt megkapja, akkor cserébe minden magyar számára biztosítania kell a biztonságos élelmiszert és a tiszta környezetet – hangsúlyozta Orbán Viktor.

„Az alapokat megvetettük, a keretek állnak”

A miniszterelnök emlékeztetett, 2010-es választások után a kormány új mértéket szabott: arra vállalkozott, hogy kijavítja a múlt hibáit, helyreállítja a munka becsületét. Az elmúlt évben ennek érdekében gyökeres változtatásokat vittek véghez, új alkotmányt, számos kétharmados törvényt, illetve több mint 250 új törvényt fogadtak el. Ezekkel a törvényekkel Orbán szerint az átmenet húsz zavaros évét sikerült lezárniuk.

Az embereknek igazságra, átláthatóságra, biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra és tartós életkeretekre van szükségük – hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzáfűzve, az új alaptörvényben szentesített nemzeti együttműködés rendszere mindezt képes biztosítani. Az alapokat megvetettük, a keretek állnak; most kezdődik az új rendszer beüzemelése a mezőgazdaságban is – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint az új rendszer egyik nagy nyertesei a vidék, a mezőgazdaság, a kis- és középgazdaságok lesznek.

A miniszterelnök elmondta, mivel az értékteremtő munka előtt ma még „komoly akadályok emelkednek”, ezért új lehetőségeket kell teremteni a vállalkozó kedvű emberek számára, át kell alakítani a földtörvényt, további rendelkezéseket kell hozni a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, ésszerűsíteni kell a földügyekkel foglalkozó intézmények működését érintő jogszabályokat, a helyi közösségek érdekének megfelelően.

Az előző gondolat kapcsán Orbán rámutatott: tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési és kistermelői tevékenységet, javítani kell a helyi kistermelői élelmiszer-előállítás, feldolgozás és értékesítés feltételeit, valamint emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét.

A kormányfő szerint nem szabad engedni abból, hogy a városban, vagy falun élő emberek asztalán jó minőségű és egészséges magyar élelmiszer legyen. Elmondta, vannak biztató eredmények e téren; azzal, hogy az őstermelők számára megnyitották közvetlen értékesítés lehetőségét, sikerült elérni, hogy a jó minőség mellett árban is versenyképesek legyenek a gazdák termékei.

Meggyőződésem, hogy van esély a rossz minőségű dömpingáruk visszaszorítására, éppen ebben van a megújulás lényege. A kormányzat új lehetőségeket teremt a törvények és a szabályok megalkotásával az emberek pedig a reményeink szerint előbb-utóbb rájönnek, mi szolgálja az érdekeiket, összefognak és cselekednek: elsősorban jobb minőségű magyar termékeket vásárolnak majd. Ez teremtheti meg a minőségi életet a mindennapokban – zárta beszédét a miniszterelnök. 

Bővebb információt a Darányi Ignác Tervről itt talál.