A miniszter aláhúzta: a Nemzeti Vidékstratégia a korábban működő ágazati szakpolitikák helyett a mezőgazdaságot, a vidékpolitikát, az élelmiszerellátást és a környezetvédelmet egyaránt integráló vidékfejlesztési politikát kíván megvalósítani. Újszerű azért is, mert a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságoknak ad elsőbbséget. Továbbá a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, a környezet- és tájgazdálkodást részesíti előnyben. A Nemzeti Vidékstratégia alapelvei közé tartozik, hogy a  megvalósuló programok erős állami felügyelet alatt állnak. Emellett fontos az eredmények közösségi hasznosulása, valamint az ebből származó haszon méltányos elosztása. A miniszter jelezte: a méltányos elosztás körébe tartoznak az agrártámogatások is.
   
Stratégiai alapelv a rendszerszemléletű megközelítés, amely a programok komplex tervezését és megvalósítását jelenti. A Nemzeti Vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha a családi gazdaságokon alapuló agrárszerkezet az együttműködésre, az összefogásra épül - mutatott rá a miniszter. Vagyis - tette hozzá -, hogy a helyi gazdaságok és a hálózati együttműködés egyszerre vannak jelen a programokban. Ez azt feltételezi, hogy a helyi közösségek részt vesznek a fejlesztésekben is a programok sikere érdekében. Az NVS sikere azon is múlik - hangoztatta a miniszter -, hogy érvényesül-e a programok végrehajtása során a természet- és a környezetvédelem, továbbá a fenntartható agrárszerkezet és termelés- politika, a föld- és birtokpolitika, a vidéki népesség megtartása, illetve helyben tartása, és így garantálható-e az agrár- és élelmiszergazdaság életképessége, a vidéki életminőség javítása, a munkahelyek megtartása és újak teremtése.
   
Fazekas Sándor fontosnak mondta még a hozzáadott értékek növelését a munkafolyamatok során. Mindehhez szorosan kapcsolódik a helyi gazdaságfejlesztés, valamint a vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra fejlesztése, megújítása. A miniszter közölte: a szaktárca az idén a vidékfejlesztés valamennyi, felhasználható forrással rendelkező jogcímét megnyitja a gazdálkodók számára.
   
42 nemzeti program valósul majd meg

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a modern korban, a XXI. század kezdetén fontos - megfogalmazása szerint nemzetbiztonsági - kérdés az ország élelmezés és élelmiszerbiztonsága, energia- és vízgazdálkodása. Ezért szükséges a különböző ágazati stratégiák összehangolása. Kitért arra: a NVS keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ebben lesznek horizontális - azaz országos - és térségi programok egyaránt. Példaként említette a demográfiai földprogramot, amelynek keretében a gazdálkodást, a vidéki életet vállaló fiatalok juthatnak megművelhető földterülethez. Szólt a helyi közétkeztetési programokról, a helyi termékek értékesítését lehetővé tevő helyi piacokról, továbbá a génmegőrzés fontosságáról is.
   
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár összegzésében azt emelte ki, hogy a most induló Darányi Ignác Terv azokat az eszközöket és intézkedéseket biztosítja, amelynek segítségével megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Elmondta: megújítják és ésszerűsítik a jogszabályi környezetet, ügyfélbaráttá teszik a támogatási és az intézményrendszert - különösen a szaktanácsadást -, elkezdődnek a különböző nemzeti és uniós finanszírozású programok például a tanyamegújítás, a vágópontok létesítésének támogatása, vagy a kertészeti tevékenység segítése.
   
Fehér György, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója méltatta Darányi Ignác a XIX. és a XX. század fordulóján pályája csúcsán lévő agrárpolitikus életútját, aki több kormányban is vezette az agrártárcát. Ezt követően Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - a külföldön élő családtagok és a konferencián résztvevők jelenlétében - leleplezte Darányi Ignác emléktábláját.