A jelentés leszögezi: az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termeléshez szükséges javak, az ún. inputok árai jóval gyorsabban nőttek, mint az értékesítési árak. Míg 2000-2010 között az előbbiek 40%-kal, az utóbbiak csupán 25%-kal növekedtek. Különösen igaz ez az energiára és a műtrágyára: az előbbi átlagosan 60%, utóbbi 80%-kal drágult. Glattfelder Béla rámutatott: a jelenséget az magyarázza, hogy a műtrágya előállítása rendkívül energiaigényes eljárás.

A növekvő energiaárakra az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák felhasználása adhat megoldást. Ezzel nemcsak Európa olaj- és gázfüggősége lenne mérsékelhető, hanem az agrárium jelentősen hozzájárulhatna az EU klímavédelmi célkitűzéseihez. A képviselő emlékeztetett: a múlt év végén készítette el véleményét a Mezőgazdasági Bizottság számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési ütemtervéről 2050-ig. A Glattfelder-vélemény szerint a gazdák többek között a mezőgazdasági melléktermékek helyben történő felhasználásával tudnák segíteni a klímavédelmi célok teljesülését.

A Bové-jelentés a hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében sürgeti az öntözőrendszerek fejlesztését. A klímaváltozás kiszámíthatatlanabbá és egyenetlenebbé teheti a csapadékeloszlást, ezért a vízfelhasználás ésszerűbbé tétele mellett gondoskodni kell a talajok jobb vízelvezetéséről.

A termőföld az egyik alapvető termelési tényező a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban a jelentés felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy a történeti bázison alapuló SPS-rendszer, amelyet Magyarországon a szocialista kormány kívánt bevezetni, jelentős mértékben hozzájárul a földdel kapcsolatos spekulációhoz. Glattfelder Béla emlékeztetett: a MAGOSZ és a Fidesz megakadályozta az SPS bevezetését, és ezzel megvédte a magyar gazdákat a spekulációtól.