"Érzem, hogy a szankciók hatnak, s az EU álláspontja mindig is az volt, hogy kettős megközelítést kell alkalmaznunk" - mondta a szankciókra, valamint azokra a próbálkozásokra utalva, amelyek diplomáciai megoldást keresnek Teherán atomhatalommá válásának megakadályozására.
   
Arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatni fogja-e az embargó kirovását az iráni olajra, amiről a tervek szerint döntés születik a hétfői találkozón, Martonyi úgy felelt: szerinte konszenzus lesz a keményebb szankciók szükségességéről. A lap szerint a 27 EU-külügyminiszter az olajembargó mellett várhatóan megegyezik az iráni központi bank kinnlevőségeinek befagyasztásáról.
   
Az izraeli újság azt írta, hogy a közel-keleti ügyekben gyakran bizonytalan az unión belüli konszenzus, ennek legutóbbi példája az EU megosztottsága volt azt illetően, hogy "Palesztina" kapjon-e teljes jogú tagságot az UNESCO-ban, amit végül októberben elfogadtak. Öt EU-ország voksolt a lépés ellen, 11 mellette és 11 - köztük több közép-európai ország, Magyarország is - tartózkodott.
   
A budapesti Nemzeti Múzeumban készült interjúban Martonyi elmondta: a magyar tartózkodás indoka - szemben az indítvány elleni cseh, német, litván, holland és svéd szavazattal - az volt, hogy magyar diplomata lett az UNESCO általános konferenciájának elnöke, s ezért Magyarországnak semlegességet kellett tanúsítania az ügyben.
   
A külügyminiszter kitért az elől a kérdés elől, hogy szerinte Izraellel méltányosan bánnak-e az EU-n belül. Jeruzsálemi diplomáciai források szerint Budapest barátságosan viseltet az uniós intézményekben Izrael irányában. Nem annyira, mint az egykori vasfüggöny mögötti országok közül Csehország és Lengyelország, nagyobb mértékben viszont, mint Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia. Szlovéniát tartják a "leghidegebbnek" Izrael iránt a volt szovjet tömb ama országai közül, amelyek 2004-ben csatlakoztak az unióhoz.
   
A lapnak arra a kérdésére, miért fontos Magyarországnak, hogy erős kapcsolatai legyenek Izraellel, Martonyi azt mondta, "egyrészt mert rendkívül jelentős zsidó közösségünk van, másrészt mert 200 ezer magyar él Izraelben". Az újság megemlíti, hogy a külügyminiszter kedden Budapesten a Wallenberg-centenárium nyitórendezvényén azt mondta, Magyarország különös hangsúlyt fektet Izrael biztonságára.
   
Az interjúban a magyar diplomácia vezetője szólt a két ország különleges viszonyáról, amely szerinte jól látható a kereskedelemben, a beruházásokban és a külpolitikában, továbbá a zsidó kultúra, zene, fesztiválok, ételek és vallásos élet magyarországi újjáéledésében.
   
A lapban szóba került Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőnek, frakcióvezetőnek az a javaslata, hogy az EP küldjön delegációt Magyarországra annak vizsgálatára, miért félnek "a hajléktalanok, az értelmiségiek, a zsidó értelmiségiek". De félnek-e? Félnek-e a zsidók? - teszi föl a kérdést az újság. "Nem kell bizonyítanom, hogy Magyarország nem antiszemita ország - válaszolt Martonyi, aki sértésnek nevezte ezt a feltételezést, "teljes mértékben visszautasítom". Megjegyezte, hogy "van egy szélsőjobboldali pártunk, ők tényleg használnak antiszemita retorikát, általában csúnya dolgokat mondanak". Hozzátette, hogy ez a párt naponta támadja a kormány sok tagját, őt is beleértve, de "de ez nem Magyarország, nem a magyar közvélemény, és még kevésbé a magyar kormány."
   
A magyar diplomácia irányítója leszögezte: Magyarországon joguralom van, és "aki megszegi e tekintetben nagyon is szigorú törvényeinket, annak súlyos jogi következményekkel kell szembenéznie".