A Malévvel kapcsolatban Budai Gyula a tulajdonosi szerkezetet jelölte meg legnagyobb problémaként. Ezzel összefüggésben kifejtette: ugyan a légitársaság 95 százaléka a magyar államé, de 5 százalék az orosz VEB bank tulajdonában van, ami vétójogot biztosít a kisebbségi tulajdonosnak a stratégiai döntésekben, és ez elriasztja a szakmai befektetőket.

Az elszámoltatási kormánybiztos sajtótájékoztatóján emlékeztetett az Európai Bizottság január elejei határozatára, amelyben a testület felszólította Magyarországot a Malévnak - 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen - 70-100 milliárd forint közötti állami támogatás visszafizetésére. Budai mindebből arra következtet, hogy a légitársaság nem tud a későbbiekben forráshoz jutni, s rövid időn belül működésképtelenné válhat.

Megjegyezte: a Malév 2007-es privatizációja, majd három évvel későbbi visszaállamosítása mindezt előrevetítette, a felelősség pedig egyértelműen az előző szocialista kormányzatokat terheli.

Ismerniük kellett a szabályozást

A Gyurcsány- és Bajnai-kormány olyan kényszerpályára sodorta a Malévet és a jelenlegi kormányt, amiből nincs kiút – mutatott rá a kormánybiztos. Mint mondta: az EB januári döntése alapján a légitársaság 2010-es állami finanszírozása jogellenes támogatásnak minősül, így azt vissza kell fizetnie a Malévnak, vagy ha nem képes rá, az államnak.

Ezzel összefüggésben Budai megjegyezte: a fenti, 2004-ben hozott EU-s irányelvet - amely alapján szerkezeti átalakításokhoz magánforrás nem vonható be -, szándékosan szegték meg az előző kormányok.

Hozzátette: ismerniük kellett az akkori döntéshozóknak az erre vonatkozó szabályozást, amiből az következik, hogy a légitársaság privatizációjából származó bevételt nem lehetett volna a Malév szanálására fordítani.

Az AirBridge első ránézésre is alkalmatlan volt

Az elszámoltatási kormánybiztos felvázolta, hogy a légitársaság 2007-es privatizációjakor mekkora adósságállománnyal rendelkezett. Tájékoztatása alapján 76 millió euróval a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), 9,5 millió euróval a Kereskedelmi és Hitel Banknak (K&H), és 17 millió euróval pedig az Európai Beruházási Banknak tartozott a légitársaság.

Ezzel párhuzamosan a magánosítás feltétele volt egy 5 milliárd forintos tőkeemelés és egy 9 milliárd forintos tőkejuttatás végrehajtása az új tulajdonos részéről ahhoz, hogy biztosított legyen a Malév további működése.

Azonban az elszámoltatási kormánybiztos által lefolytatott vizsgálat arra enged következtetni, hogy a hatalmas méretű kintlévőségek rendezésére és a nagymértékű tőkeemelésre a 200 millió forintos alaptőkéjű AirBridge Zrt. alkalmatlan volt.

Az elmúlt húsz év legrosszabb konstrukciója

Az elszámoltatási kormánybiztos szólt  két strómanról is - Költő Magdolnáról és Kiss Kálmánról -, az AirBridge Zrt. tulajdonosairól, akikről a vizsgálatok alapján egyértelműen kiderült, hogy Borisz Abramovics orosz nagyvállalkozó offshore cégének akarták átjátszani a Malévet.

Ezzel összefüggésben a kormánybiztos elmondta, hogy  az AirBridge Zrt. és az orosz VEB bank között olyan szindikátusi szerződés jött létre, amely opciós vételi jogot biztosított a Malév többségét tulajdonló AirBridge Zrt. megvásárlására Abramovics Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cégének.

Budai a légitársaság privatizációját a magyar államra nézve az elmúlt húsz év legrosszabb konstrukciójának nevezte, és kiemelte, hogy a tranzakció célja egyértelműen az volt, hogy a stróman cégen keresztül a VEB bank többségi tulajdont szerezzen a magyar légitársaságban.

Azonban az Abramovics érdekeltségébe tartozó bank 2009-ben már nem volt hajlandó tovább finanszírozni a Malévet, ezért volt szükség a légitársaság 2010-es visszaállamosítására, így került az államhoz a légitársaság részvényeinek 95 százaléka, azonban az orosz kisebbségi tulajdonos 5 százalékos pakettje aranyrészvénynek számított, így meg tudott akadályozni minden olyan lépést, ami a légitársaság működését vagy eladását érintette.

Öt feljelentés az ügyben - az ügyészség nyomoz

A fentiek alapján Budai Gyula kijelentette, hogy 2010-re még a 2007-esnél is rosszabb helyzetbe került a légitársaság, és egyenes út vezetett az EB döntéséhez, valamint ahhoz a kényszerpályához, „amiből kiút most nem látható”.

Ezzel összefüggésben a kormánybiztos megjegyezte, hogy  nem biztosítható további állami támogatás a cégnek, és arra sincs remény, hogy szakmai befektetők jelentkezzenek. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy vétójoggal rendelkezik az orosz kisebbségi tulajdonos a stratégiai döntésekben.

A tények tükrében Budai Gyula 2011 decemberében és 2012 januárjában öt feljelentést tett, amelyek kapcsán az ügyészség már nyomoz. Végül kérdésre válaszolva a kormánybiztos leszögezte: a légitársaság privatizálása és visszavásárlása kapcsán csak kár keletkezett, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a strómanok politikai kapcsolatait nem vizsgálta, de utalt rá, hogy fellelhetők olyan információk, melyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Költő és Kiss jó viszonyt ápolt az akkori szocialista kormányokkal.

A vizsgálat részletes dokumentációja az elszámoltatási kormánybiztos honlapján található.