A főpolgármester úgy fogalmazott: benne van az ÁSZ-jelentésben, hogy a 2002-es konszolidáció óta folyamatosan olyan súlyos hitelfelvételekre kényszerítették a BKV-t, amelyről tudott volt, hogy képtelenek lesznek visszafizetni. Ennek a hitelnek egy nagyon jelentős, 2004-ben felvett kontingensét, 40 milliárd közeli összeget most kell visszafizetni - tette hozzá.

Tarlós István kifejtette: a BKV problémáját a főváros egyedül nem tudja megoldani, hiszen egy 21 éve gyűrűződő problémáról van szó. Hangsúlyozta: 2011 volt az egyetlen év, mikor Orbán Viktor miniszterelnök segítségével a BKV teljes éves veszteségét sikerült visszapótolni; tavaly ugyanis a főváros több mint 56 milliárdot kapott.

„A fővárosnál nincs annyi egy forint, amihez, ha hozzáteszik a plusz egy forintot, hozzávetőlegesen is elég lenne” – hangsúlyozta a főpolgármester. Hozzátette: ha a normatív támogatást a főváros visszakapja, és a főváros 20 milliárd forintja mellé ad a kormány 20 milliárd forintot, meg lehet menteni a helyzetet.

A finanszírozás a nagyobb probléma

Valóban nem az adósságállomány a legnagyobb baj, azonban 58 milliárd forintot kell törleszteni – fejtette ki Tarlós István. Mint mondta, az eredeti ÁSZ-jelentés is kimondja, a finanszírozás megoldatlansága a legfőbb a probléma - a rövidtávú helyzetet azonban - mint fogalmazott - az adósságállomány kezelése nélkül nem lehet megoldani. „A várost 183 milliárdos adósságállománnyal vettük át, a város már 2010 októberére hitelképessége határára jutott” – fejtette ki.

„Mikor az mondjuk, előszedjük a 20 milliárd forintot, 2014-15-re a város működését veszélyeztetjük; ha azonban mi ezt az összeget hozzátesszük és megkapjuk a másikat, akkor tudjuk refinanszírozni a hiteleket a bankoknál, és meg tudjuk kötni az új közszolgáltatási szerződést” – mondta.

Le kellett volna cserélni a szerelvényeket

A műszaki állapot fejlesztésével kapcsolatosan a főpolgármester kifejtette: 20 év után még Moszkvában is kivonják a forgalomból azokat a szerelvényeket, amelyek Budapesten közlekednek. „Ehhez képest nálunk 35-45 éves metrószerelvények, 45 éves HÉV-szerelvények, 24 éves buszok, 30 éves villamosok járnak az utakon”- mondta. Szerinte a korábbi ciklusok ezeknek a járműveknek a cseréjét meg sem kezdték, és nem is jelezték a problémát. A járműállomány nagy részét másfél évtizede ki kellett volna cserélni – fejtette ki Tarlós István.

Járatcsökkentés jöhet?

Mint kifejtette, nem zárható ki a járatcsökkentés lehetősége, de – mint mondta – ez még mindig kisebb baj, mintha leállna a BKV. „Nagy nyereséget ez a megoldás azonban nem hozna, hiszen ha csúcsidőben történne a járatcsökkenés, az alig lenne elviselhető, csúcsidőn kívül nem hozza a megfelelő gazdasági eredményeket” – tette hozzá.

Tarlós István közölte: Vitézy Dáviddal és György Istvánnal közösen összeállítottak egy javaslatcsomagot, mely az eddigi javaslatok összegzése. Mint hangsúlyozta: elsősorban Orbán Viktor miniszterelnöktől, Pintér Sándor belügyminisztertől, valamint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől várják a segítséget – a javaslatot rajtuk kívül a Nemzetgazdasági Minisztérium kijelölt államtitkárának is megküldték. Azonban, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik államtitkárságának tőlük független javaslatát tárgyalja a kormány, „ nagy baj történhet”.

„Ha a kettő ötvözetét tárgyalják meg, abból talán lehet valami, ha a mi javaslatunkat tárgyalják, akkor születhet olyan megoldás, ami átmenti a BKV-t” – fejtette ki.

Elkerülhetetlen a különadó

Tarlós István hangsúlyozta: a javaslat lényege, hogy ha a BKV nem kap állami segítséget, akkor a főváros kapjon forrásteremtési lehetőséget. „Mérlegelni kell, hogy a 27 százalékos áfatartományból áttegyék a közlekedési díjakat egy enyhébb áfatartományba - egyféle igazságosnak mondható különadó elkerülhetetlen” – fejtette ki.

Hozzátette: az agglomeráció - egy-két település kivételével - évtizedes viszonylatban semmiért nem fizet, se a közlekedésért, se az egészségügyért, se az oktatásért, Budapest adja a kiegészítő normatívákat szinte mindenhez, ez egy tarthatatlan állapot.