Az Index hétfőn számolt be arról, hogy a főpolgármester a BKV finanszírozásának megoldására nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat. Ezt a portál szerint a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kellene váltani, papíralapú matrica formájában.
   
Tarlós István kijelentette: "a mai hírek nem a főváros vezetésének az álláspontját tükrözik". A matricás útdíj bevezetésére vonatkozó elképzelés nincs a javaslatok között - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a főváros által javasolt behajtási díj teljesen más, nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé.    A főpolgármester véleménye szerint "ha egy kerületi polgármesternek ilyen javaslata van, azt a maga nevében adja elő".
   
Elmondta: a főváros kormánynak küldött javaslatai között szerepel az úgynevezett dugódíj, ami egy behajtási díj, de nem hasonlít a matricás javaslatra. Ennek a technikai feltételeit is biztosítani kell, ami csak uniós támogatással képzelhető el - tette hozzá.
   
A városvezető a fővárosi javaslatok között említette továbbá a zárolt normatív támogatás mielőbbi felszabadítását. Mint ismertette, ez a 32 milliárd forint havi bontásban érkezik a fővároshoz, ebből nem lehet az adósságállományt kezelni. Hozzátette: lehetővé kellene tenni valamilyen helyi adófajta bevezetését, jelenleg ugyanis a fővárosnak nincs ilyen lehetősége, ami eddig volt, "azt is elvitték a kerületekhez". Erre példaként a parkolási díjakat és az idegenforgalmi adót említette.
   
Tarlós István arról is beszámolt, hogy Európában mindenütt 5 százalékos áfatartományban vannak a közösségi közlekedési díjak, Budapesten viszont 27 százalékosban, ami szerinte tarthatatlan.

Rogán: Racionálisabb, igazságosabb lenne egy differenciált dugódíj

Rogán Antal az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak. Az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, V. kerületi polgármester ezt hétfőn közölte az MTI-vel.

A fideszes politikus visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére. Mint közölte: ez a főpolgármester által a kormánynak megküldött nyolcpontos javaslatban szerepel, "melynek minden elemét a Budapesti Közlekedési Központ dolgozta ki és foglalta írásba".
   
Rogán Antal szavai szerint a javaslatot aláírták az érintettek, beleértve a főpolgármestert is.
   
A gazdaságpolitikus tájékoztatása szerint különvéleményt csatolt a dokumentumhoz, jelezve, hogy két pontját nem támogatja, amit továbbra is fenntart. (Ez a parkolási bevételek fővároshoz rendelésére, valamint a főváros és a kerületek között forrásmegosztásra vonatkozott).
   
Megjegyezte: támogatja, ha a főpolgármester az említett részt visszavonja, "mert az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetése sokkal racionálisabb és igazságosabb megoldás lenne".

BKK: nem alkalmas az útdíj a BKV megmentésére

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására, ezért nem javasolják a megvalósítását. A központ MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, több mint egy éve egyeztetnek a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészítettek. Ennek célja, hogy a kormányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a finanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerintük nem alkalmas.
   
Az elkészült elemzésben a BKK rámutatott: jelentős kockázatok vannak a koncepcióban, például az, hogy aránytalanul terheli a külső kerületek között rövid utat megtevő autóst a belvárosba tartó, az utakat és a környezetet jobban terhelő ingázókhoz képest. Szintén kockázat az alacsony, akár 50 százalék alatti fizetési hajlandóság elérése, mivel a fizetés ellenőrizhetetlen, a lakosságban pedig jelentős felháborodást válthat ki tömegközlekedés-fejlesztés és egyéb intézkedések nélkül. E mellett "lejárathatja" a dugódíj koncepcióját és ellehetetlenítené annak bevezetését is. A BKK hangsúlyozta, nem javaslattételi, hanem hatáselemzési feladatokat látott el, ennek nyomán a szükséges technológiai háttér nélkül, ilyen típusú, az úthasználattól független díjrendszer mellett a megvalósítást nem javasolták és egy "elkapkodott" útdíjat szakmailag nem is támogatnak.

NGM: "egy forint - egy forint" elv

A dugódíj és minden egyéb adónem a Tarlós István által javasolt megoldások között szerepelt - jelentette ki Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hétfőn, az MTI megkeresésére. Szatmáry Kristóf szavai szerint a tárca már a parlamenti szakaszban is markánsan elutasított minden olyan, a BKV finanszírozására vonatkozó javaslatot, amely az iparűzési adó emelésével vagy különadó kivetésével oldotta volna meg a helyzetet. A fővárossal folytatott tárgyalásokra kijelölt államtitkár elmondta, hogy az egyeztetéseken mindvégig az "egy forint - egy forint" elvet képviselte a finanszírozás kérdésében, vagyis amit a főváros vagy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hozzátesz a tömegközlekedési vállalat kasszájához, azt teszi hozzá a kormányzat is. A mostani javaslat szerint is a költségvetés több mint 30 milliárd forinttal járulna hozzá a BKV helyzetének stabilizálásához - jegyezte meg. Mint ismertette, az erre vonatkozó javaslatról is tárgyal a kormány a keddi vagy szerdai ülésen. Hozzátette: 2012-ben a tárca nem lát lehetőséget a parlament által már elfogadott jogszabályok módosítására. Példaként említette az elfogadott adótörvényeket, a forrásmegosztást, valamint a parkolási bevételeket. Szatmáry Kristóf jelezte: elvi alapon nem támogat olyan megoldási javaslatot, amely az Országgyűlés kompetenciája, mivel az Országgyűlés már döntött a 2012. évi adótörvényekről és a forráselosztásról. Kitért arra is, hogy a kormány elé szánt anyagban nem tételenként vannak meghatározva az elemek, hanem ezen elvek mentén. Mint mondta, a tárca a főváros által küldött javaslatok közül nem emelt ki külön dugódíjat vagy tarifaemelést, hanem jelezték, hogy a 73 milliárdos hiányszám hiányzó 16,5 milliárdos részét a fővárosnak saját hatáskörében kell megoldania.