Tájékoztatása szerint Jászboldogháza és Jászjákóhalma község a Jászságban kialakítandó Jászberény és Jászapáti székhelyű járások módosítását kezdeményezte. Mindkét település a társadalmi hagyományaira, közlekedési és gazdasági kapcsolataira, illetve - a korábbi államigazgatási hatósági ügyintézési helyszínekre tekintettel - a jászberényi központú járáshoz történő áthelyezését kezdeményezte. Kisújszállás városa pedig három, a tervezetben már szereplő járás területét érintő új, kisújszállási székhelyű járás kialakítását kívánta szakmai érvekkel alátámasztani.
   
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalban a társadalmi egyeztetés kapcsán létrejött munkacsoport Jászboldogháza és Jászjákóhalma esetében - a kialakult államigazgatási hatósági ügyintézési helyszínekre, a közlekedési infrastruktúra, a járási központoktól való távolság, valamint a települések mindennapjait érintő gazdasági, kulturális, szociális kapcsolatokra figyelemmel, a kezdeményezéseket szem előtt tartva - támogatja a jászberényi székhelyű járáshoz történő átsorolásukat - közölte a sajtófőnök. A tervezett járási lehatároláshoz képest így a Jászapáti székhelyű járáshoz tartozó lakosság száma ugyan 35 ezer alá csökken, de népességszámot tekintve még így is a megye hatodik legnépesebb járása marad - tette hozzá.
   
A kisújszállási önkormányzat által tett javaslatot a munkacsoport ugyanakkor nem támogatta, mert a javasolt új járási lehatárolással érintett önkormányzatok a döntéseikkel nem erősítették meg ezt a kezdeményezést. Emellett a tervezett járási székhelyekkel szemben Kisújszállás járási központtá való kijelölését államigazgatási, társadalmi, gazdaság- és közlekedés-földrajzi szempontok sem indokolták - közölte a kormányhivatal sajtófőnöke. A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány.    
   
A társadalmi egyeztetés során több mint 600 javaslat érkezett, azoknak több mint a fele arra irányul, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, harmaduk pedig eltérő járási székhely kialakítására. Az észrevételek két százaléka ágazati jogszabályok módosítására vonatkozik, szintén két százaléka pedig a járások szervezetére - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-vel, miután lezárult a konzultáció. Az észrevételeket várhatóan február 10-ig dolgozzák fel.
   
A javaslatok eredményeképpen egyes települések akár más járáshoz is kerülhetnek, a nyilvánosságra hozott járások száma azonban nem változik: a 168 járás és a hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy az új járás kialakítását tervezőknek azzal kell számolniuk, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni - olvasható a KIM közleményében. A törvényjavaslat a tervek szerint még februárban az Országgyűlés elé kerül, a járási székhelyeket és az illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet várhatóan június végén fogadja el a kormány.