Orbán Viktor úgy fogalmazott, "az ország egy nagy próba előtt áll: mennyire tudunk figyelmesek lenni és életet menteni, ha hajléktalanokról, ha idősekről, ha egyedülálló emberekről van szó". A kormányfő azt üzente a hajléktalanoknak: ne reménykedjenek, a kalyibákban, a sufnikban nem fogják tudni élve megúszni a következő néhány nap fagyhullámát, ezért arra kérte őket, hogy ha mód van rá, mindenképpen menjenek be a "túlélési pontokra", a fedett helyekre.
 
Felidézte, tavaly ősszel arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy mire megjön a hideg, addigra Budapesten, és általában az országban olyan állapotban kell lenniük a kormányzat befolyása alatt álló intézményeknek, hogy egyetlen ember sem kerülhet bajba, fagyhat meg azért, mert nincs meleg hely, ahol túlélhetné a nehéz helyzetet. "Ezt meg is oldottuk, a belügyminiszter kiváló munkát végzett. Hajléktalanszállókat nyitottunk meg, újítottunk fel", mégpedig közmunka keretében - mondta, majd jelezte: "a túlélés lehetősége ma nyitva áll, van annyi helyünk, amennyi hajléktalan van ma Budapesten és környékén".
  
Kitért arra is, a kabinet kész vállalni, hogy finanszírozza azoknak a közmunkásoknak a bérét, akik most az idős, egyedül élő embereket segítve járőröznek a településeken.

Nincs veszélyben a földgázszállítás

Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy nincsenek-e veszélyben a magyarországi földgázszállítások, azt válaszolta: ilyen hírt egyelőre nem kapott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a kérdés a következő évben már kevésbé lesz probléma, egyrészt azért, mert jó egy év múlva Magyarország véget tud vetni az orosz gáztól való függőségének az épülő csővezetékek miatt, másrészt azért, mert a közmunkaprogram keretében lecserélik a kazánok jelentős részét.

Malév: nem lehetetlen az újraindulás

A miniszterelnök szerint nem lehetetlen a Malév újraindulása. Orbán Viktor a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel - miután hajnalban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tájékoztatta őt a "hadi helyzetről" - azt mondta, hogy két Malév-gépet "fogtak le", nem engedték felhasználni, vagyis a határokon kívül maradt: egy Tel-Avivban, egy pedig Írországban. A többi repülőgép Magyarországon van, de "ilyen körülmények között nem lehet őket elindítani, mert különböző tartozások okán úgy járhatnánk, mint ahogy jártunk Izraelben, a tel-avivi reptéren" - közölte. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: nem lehetetlen a légitársaság újraindulása. "Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság" - mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kellene is nemzeti légitársaság, hiszen a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozna egy jól működő, veszteséget nem terhelő nemzeti légitársaság, amelyben "nyilván az államnak is lehet tulajdona, de magánbefektetőknek is kellene benne lennie". Azonban az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon - mutatott rá.
   
Azonban ha van a láthatáron olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget - jelezte. A kormányfő a Malév-leállással kapcsolatban - amit fájdalmasnak nevezett - azt mondta: a "ménkű" akkor csapott be, amikor az EU úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnek.

A 2000-es évek közepétől, amikor a Malév működése megkívánta, a kormány közvetlenül tőkét, hitelt juttatott a társaságnak, ezért a cég, bár veszteséges volt, de "eldöcögött". Az Európai Unió azonban ezt megvizsgálta, és úgy döntött, hogy e támogatás versenyellenes, Magyarországot pedig eltiltotta ettől, sőt a Malévnek vissza is kell adnia a magyar államnak mintegy százmilliárd forintot, ám a légitársaság egy fillért sem tud visszafizetni - fejtette ki Orbán Viktor, majd úgy összegezte: "a kormányt eltiltották a Malév fenntartásától és továbbműködtetésétől". Befektető pedig mindeközben nem érkezett - tette hozzá, megjegyezve, hogy az eddigi tárgyalások az európai gazdasági helyzet miatt "nem realizálódtak".
   
Egy dolgot lehetett tenni: a kabinet állami vagyonfelügyelőt nevezett ki azért, hogy az előbb-utóbb bekövetkező leállás rendezett formában történjen - közölte, emlékeztetve egyúttal arra a kormányhatározatra, amely tartalmazza azt, hogy milyen segítséget kaphatnak azok az utasok, akik már megváltották a jegyüket, illetve már Magyarországon kívül tartózkodnak, és haza kell jutniuk.  "Próbáltuk valahogy ellökdösni, pályán tartani a Malévet, ameddig csak lehetett. Itt a vége, eddig tudtuk. Nem lehetett már tovább húzni ezt, mert fizikailag is elvesztettük volna a külföldön letartóztatott gépeinket. Tehát meg kellett állni" - zárta szavait a miniszterelnök.

Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található

A miniszterelnök szerint Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található, ezért kell a legtöbb diákot állami képzésben a műszaki, informatikai képzés felé terelni. Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az oktatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: Magyarországnak egyrészt korszerűsítenie kell a szakképzését, amellyel kapcsolatban az első lépések már meg is történtek. A fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen "nem lesz mindenki akadémikus" a modern világban sem - fogalmazott. Másrészt - folytatta - a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is. Az azonban nem megy, hogy "állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána - érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt - fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket" - mondta. E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer.
   
A miniszterelnök úgy véli, a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy "ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek", nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött "nincs igazi fedezet". Az új felsőoktatási rendszer - amely bár az elején "nyilván kicsit zötyögni fog" - eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem - mondta. A szakmát szerzett fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mit fog szólni Brüsszel a nemzeti munkahely-teremtési stratégiákhoz, azt válaszolta: "sok köze nincs hozzá", mert nemzeti programot kell készíteni, vagyis nem lesz központi, brüsszeli utasítás.
   
Az uniós pénzügyi szerződésről szólva a kormányfő azt mondta, a magyar érdekek szempontjából volt két kritikus pontja a korábbi szövegtervezetnek, ezért nem is bólintott rá az első alkalommal. Az egyik ilyen pont azzal kapcsolatos - részletezte -, hogy egy nagyon szigorú költségvetési és azt szankcionáló rendszert állít össze az EU azoknak az országoknak, amelyek tagjai az eurózónának. Magyarország azonban nem tagja az euróövezetnek, ezért az volt az érdeke, hogy amíg nem lép be a zónába, addig rá ez ne vonatkozzon - mondta, majd rámutatott: az új szöveg ezt egyértelművé teszi. A másik pont az adórendszer-egységesítés volt, amely szintén nem érdeke Magyarországnak, és "nagy küzdelem árán" a magyar diplomácia el is érte, hogy nincs olyan mondat a szövegben, amely az önálló adóztatás jogának elvételéről szólna - fejtette ki. Orbán Viktor közölte: a szöveg elkészültével azt bemutatja a magyar parlamentnek, és arra kéri a Házat, hatalmazza fel őt az aláírásra. Ha ez megtörténik, újra az Országgyűlés elé kerül majd a dokumentum ratifikálásra.