Firtl Mátyás azt is világossá tette a német politikus előtt, hogy Magyarország eladósodása nem az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormány, és nem a jelenlegi gazdaságpolitika következménye. Gyurcsány és kormányai tették tönkre, gyengítették le, adósították el a végletekig az országot – szögezte le, hozzátéve: egymást érték az adó- és áremelések, a megszorító csomagok. Mint mondta, 2010-ben a nemzet példátlan összefogása adott felhatalmazást a jelenlegi Fidesz-KDNP frakciószövetségnek az ország talpraállítására.
Firtl Mátyás azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon sajtószabadság van, a médiatörvény megalkotásakor - ugyanúgy, mint a választási törvény, az önkormányzati törvény, vagy a magyar alaptörvény esetében - felhatalmazással rendelkező, felelős magyar politikusok döntöttek. Az új alkotmány megalkotásakor egy, a nemzetközi értékekkel összhangban álló dokumentumot hoztak létre – jelentette ki.
Magyarországon most történt meg a posztkommunista korszak lezárása, az 1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmány megszűnésével. Az új magyar alkotmány figyelembe veszi az európai értékeket, és összhangban van Európa értékrendjével is, tartalmában és felépítésében egyaránt modern jogszabály – emelte ki Firtl. Orbán Viktor és a Fidesz jelenlegi vezető politikusai azért harcoltak a ’80-as években a kommunista diktatúra megdöntéséért, hogy Magyarország egy demokratikus, polgárainak szabadságot és biztonságot adó jogállam legyen – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: az új alaptörvény biztosítja mindezt a magyar emberek számára.
Firtl Mátyás a tárgyalás során rámutatott: a nemzeti ügyek kormányának gazdaságpolitikája a tehermegosztásra, a rosszul működő, az adósságot újratermelő rendszerek átszervezésére, valamint a munkából élő és gyermeket nevelő középosztály megerősítésére épül.
A gazdaság állapotával és a költségvetési hiánnyal kapcsolatban Firtl vázolta: a 2012-es évben az Európai Unió országait továbbra is jelentős mértékben sújtja a világgazdasági válság. Mint mondta, ezért fontos, hogy a magyar gazdaság stabil és erős tudjon maradni. A magyar gazdaság fundamentumai – a gazdasági világválság ellenére – erősek. A 2012-es Országvédelmi költségvetés a stabilitás megőrzése, az államadósság-csökkentés és a gazdasági fellendülés jegyében született meg. Magyarország költségvetése jelentős tartalékkal bír – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy uniós tagságunk óta először fordul elő, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tudja tartani a magyar kormány. Ezzel az eredménnyel az európai országok élmezőnyéhez tartozunk – szögezte le a politikus, hozzátéve: a cél a régió legversenyképesebb országává tenni Magyarországot. „A kormány sikerre szeretné vinni a növekedési tervet, amellyel európai termelési központtá és a régió legversenyképesebb országává tehetjük Magyarországot”.
Tárgyalófelével ismertette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások megkezdéséhez vezető körülmények politikai, gazdasági, pénzügyi hátterét, annak eredményét, hogy a jelenlegi megoldást választotta a kormány.
Manuel Sarrazin a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának a tagja; ő számol be a Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika (ESDP), az energiapolitika, a pénzügyi és költségvetési politika, a pénzügyi előrejelzések, a Lisszaboni Szerződés és annak revíziója, illetve az Európai Unió bővítésének témaköreiben. Szakmai érdeklődésének középpontjában az EU, az emberi jogok és a kisebbségek helyzete, valamint társadalmi beilleszkedésük elősegítése áll. Másokkal együtt egy olyan európai New Deal mellett érvel, amely közös európai gazdasági, környezeti és szociális megoldásokat tartalmaz. Ennek alapja az EU 2020 Stratégiája lehet.