Ludwig Emil: Szokás szerint elköszöntem az utcaszomszédoktól, mondjuk így: nem tartották jó ötletnek a tervemet. A felvégen szembetalálkoztam a hét végén megválasztott baksi hegybíróval, Kamondi Gyuri bácsi megállított - "hova lesz a séta?" - , megdicsért azért, hogy botot viszek magammal. ezután lehúztam nyakig a jó öreg kötött sapkámat, csak a szememnek maradt egy keskeny ablak, ha így léptem volna be a falusi boltba, azt hihették volna, hogy a bevételt akarom, pedig csak egy szombati újságot szerettem volna kapni; ettőlfogva nem találkoztam egy teremtett lélekkel sem.