A január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
   
Ezzel összhangban az új Btk. tervezete a jogos védelmi helyzet fogalmának bővítésére tesz javaslatot - olvasható a KIM által készített háttéranyagban, amely szerint az új kódex az eddiginél erőteljesebb önvédelemre adna lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet az, amikor egy ember éjjel, fegyverrel, vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel, vagy többen - legalább hárman - támadnak valakire, és meg akarják szerezni a vagyontárgyait, vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába. A jövőben ezekben az esetekben nem lehetne vizsgálat tárgya az, hogy jogosan lépte-e túl a megtámadott az elhárítás arányos mértékét.
   
A minisztérium ezzel összefüggésben fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fegyverhasználat szabályozása nem változik, az nem is a Btk. része. Hangsúlyozzák azt is, hogy a megelőző jogos védelem szabályozása sem módosul, az továbbra is akkor jogszerű, ha az élet kioltására nem alkalmas.
   
A KIM a sajtóanyagban több példát is említ a jogos védelemre. Az első eset szerint ha éjjel, fegyverrel hatol be egy betörő egy lakásba, és a tulajdonos halálos sérülést okoz neki azzal, hogy leüti, akkor a jog azt úgy fogja tekinteni, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna. Ilyen esetben a támadás elhárítása akár az élet kioltásával is járhat - írja a tárca, hozzátéve, hogy a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos nem büntethető.
   
Egy másik eset szerint - mint kifejtették - ha éjjel betörőt, illetve betörőket kap rajta a tulajdonos a lakásában, de azt nem tudja megítélni, hogy van-e nála, illetve náluk fegyver, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna. Ilyen esetben az önvédelem ugyancsak járhat akár az élet kioltásával is, a tulajdonos pedig nem büntethető.
   
Abban az esetben, ha éjjel valakit csoportosan megtámadnak az utcán, a pénzét követelik, ám a megtámadott nem tudja megítélni, hogy támadóinál van-e fegyver, és közülük úgy üti meg az egyiket, hogy az beveri a fejét, és meghal, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a támadók a védekező életére törtek volna. Ilyen esetben szintén az élet kioltásával járhat a támadás elhárítása a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos büntethetősége nélkül.
   
Egy negyedik példa szerint ha a tulajdonos arra figyel fel, hogy nappal a garázsából vagy a kertjéből tolvajok hurcolják ki az értékeit, és a tulajdonosnak van fegyverhasználati engedélye, valamint fegyvere is, és dühében lelövi az egyik tolvajt, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve fogja vizsgálni, volt-e a védekezőben ijedtség vagy menthető felindulás.
   
Ha egy gazda "a tolvajokat megelégelve" áramot vezet a terméseit védő kerítésbe - írja ötödik példájában a KIM -, és az halálos áramütést okoz egy tolvajnak, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve vizsgálni fogja, hogy a kerítésbe vezetett áram alkalmas volt-e az élet kioltására, illetve hogy a gazda mindent megtett-e, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz senkinek ne okozzon sérelmet.