Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy a LIBE Bizottság és a magyar kormány közös munkája nem most kezdődött. „Ez egy intenzív folyamat, amelynek korábban is megvoltak az eredményei” – utalt a miniszterelnök-helyettes a médiatörvény kapcsán lefolytatott egyeztetésekre.
A magyar kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett – mondta Navracsics. Hozzátette: hazánk politikatörténetéből is ez következik, ugyanis a magyar történelem e három érték eléréséért vívott harcok sorozatából áll.
A jelenlegi kormánypártokról szólva a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, szűk negyedszázados történetük megmutatta, hogy róluk szintén kijelenthető: „a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett elkötelezett közösségek”.
Ez az elkötelezettség Navracsics szavai szerint lehet intézményi elkötelezettség; azaz olyan intézményeket hozunk létre, amelyek a demokrácia csontvázául szolgálnak. Ugyanakkor kiemelte, hogy a második Orbán-kormány elmúlt másfél éves törvényalkotási tevékenysége orvosolta azokat a hibákat, amelyek miatt 2010-re Magyarország gazdasági, politikai és társadalmi válságba került. Mindezek mellett Navracsics – reagálva a mostanság gyakran elhangzó vádakra -, megjegyezte, hogy megmaradt a fékek és egyensúlyok rendszere. Példaként pedig megemlítette, hogy az Alkotmánybíróság a sokat vitatott médiatörvény számos rendelkezését megsemmisítette.
Elkötelezettek vagyunk a demokrácia tartalmát illetően is – szögezte le a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz küldött Európában elsőként roma származású, valamint siketnéma képviselőt az EP-be, a magyar országgyűlésben is a Fidesz frakciójában ül a legtöbb roma származású képviselő, és szintén a Fidesz-frakció delegált a parlament történetében először mozgássérült képviselőt.
Navracsics Tibor elmondta, az adatvédelmi törvény vonatkozásában a kormány egyetért a bizottság azon álláspontjával és irányával, hogy erősíteni kell az adatvédelmi hatóság és vezetőjének a függetlenségét. A konkrét normaszöveg már elkészült, amelyet bármikor egyeztetünk a bizottsággal. Amennyiben itt megállapodásra jutunk, nincs akadálya annak, hogy az adatvédelmi törvényt ilyen irányban módosítsuk – tette hozzá.
A bírák nyugdíjazása kapcsán Navracsics Tibor aláhúzta: alapvetően nem igazságszolgáltatási kérdésként, hanem a nyugdíjreform kérdéseként kezelik. Magyarországon egy folyamatban lévő nyugdíjreform zajlik, és igyekeznek minél általánosabbá tenni – azaz kivételektől mentessé – tenni az általános nyugdíjkorhatárt. Következésképpen az igazságszolgáltatásban is érvényesíteni kívánjuk az általános nyugdíjkorhatárt – fűzte hozzá. A politikus bízik benne, hogy az a kompromisszumos javaslat, melyet a bizottság elé terjesztenek, közös megoldást jelent majd az értelmezésbeli probléma megoldásában.
Navracsics Tibor emlékeztetett: az Alkotmánybíróság számos lényeges ponton alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt. A miniszter közölte: az alkotmánybírósági döntés alapján az utolsó fázisában vannak a módosító indítványok kidolgozásában. Miután elkészültek a módosító javaslatok, a magyar kormány elküldi azokat az Európa Tanácsnak, megvárják a tanács véleményét, és ezen álláspont figyelembevételével folytatja majd az útját a módosítás, illetve az indítvány parlamenti vitája – húzta alá a politikus. Navracsics Tibor reméli, itt is olyan megnyugtató megoldást találnak, amely az Európa Tanács véleményének figyelembe vételével minden fél számára jó megoldást jelent. Az igazságszolgáltatás függetlensége vonatkozásában pedig most készül a válasz az előzetes tájékozódó levélre - mondta el.
A Klubrádió ügyében Navracsics Tibor arra kérte a vitanapon jelen levő képviselőket, hogy tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Ne érezze úgy a magyar bíróság, hogy politikai nyomás nehezedne rá – fűzte hozzá.
„Ennek az állapotnak a Fidesz vetett véget”
Járóka Lívia fideszes néppárti képviselő a romák helyzetéről beszélt: pár éve paramilitáris csoportok félemlítették meg a romákat. „Ennek az állapotnak a Fidesz vetett véget” - szögezte le. Felhívta a figyelmet a Fidesz által is elősegített európai romastratégiára, amit Magyarország terjesztett be, és 27 tagállam írta alá azt. Járóka szerint egész Európában küzdeni kell az extrém romaellenesség ellen.
Kettős mérce
Áder Jánost nem a kettős beszéd, hanem az európai kettős mérce zavarja. „Számon kérnek egy polgári kormányon olyasmit, amit mindig elnéznek egy baloldali vezetésű kormánynak”. Kifejtette: áll rendelkezésére azoknak az EP-képviselőknek, akik az igazságszolgáltatás megújított rendszere vagy az új választási törvény kapcsán aggodalmaskodnak. Elmondta még azt is: teljes körű szakmai és politikai konszenzus volt a Kúria elnökének megválasztása kapcsán hozott szigorítás ügyében, miszerint öt év bírói gyakorlat szükséges a pozíció betöltéséhez – pontosan a hatalmi ágak szétválasztásának jegyében. Ezt a szocialisták is támogatták – címezte Göncz Kingának szavait Áder.
Tavasszal ötpárti egyeztetések
Navracsics Tibor Göncz Kingának válaszolva kifejtette: több javaslatot is beépítettek az EB észrevételeiből, jelezte azt is, hogy olyan passzusokat bíráltak, amiket eddig nem kifogásoltak. Az Ab-ről úgy szólt: nem csökkentettük, hanem átalakítottuk a hatáskörüket. Ulrike Lunaceknek elmondta a miniszterelnök-helyettes, hogy igyekszik azonosan beszélni az EU-ról. Orbán Viktor kötcsei beszéde kapcsán úgy fogalmazott: a Fidesz központi párt lett, a mai magyar pártstruktúrát írta le a kormányfő, hiszen van bal- és jobboldali ellenzéke. „Mi ma középen vagyunk”. Elmondta azt is: plurális a magyar média van baloldali és jobboldali vélemény is, nem a Klubrádió az ellenzéki médium, ha egyáltalán annak definiálja magát.
A kisebbségvédelem témájában „tiszta forráshoz”, az új magyar alaptörvényhez nyúlt, hosszan idézte belőle az oda vonatkozó részt: a hazai nemzeti kisebbségeknek joguk van önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez. Idézte, mi mindenhez van továbbá joguk – oktatástól a helyi önrendelkezésig. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 13 nemzeti kisebbségnek van önkormányzata. A hajléktalanterületen elmondta, a kormány szállókat nyit, „a napokban nyitottunk meg egy 600 férőhelyes új szállót, mert mi azt szeretnénk, hogy mínusz 15 fokban ne az utcán fagyoskodjanak a hajléktalanok”.
A magyar demokráciával kapcsolatban sokszor elfelejtik, hogy vannak pontok, amiben vitatkozunk, és vannak, amikben egyet értünk. Most tavasszal az alapvető kérdésekben ötpárti egyeztetések kezdődnek, az MSZP már jelezte, hogy nem vesz részt, a Jobbik és az LMP igen. Van, aki részt vesz a párbeszédben, van, aki nem – mutatott rá Navracsics.
Neelie Kroes szavaira Navracsics Tibor úgy reagált: a magyar alkotmányra felesküdött képviselőként nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az alaptörvényt. – Ennek értelmében természetesen az Európa Tanács minden olyan javaslatát be fogjuk építeni a módosításokba, mely nem ütközik a magyar alkotmányba - hangsúlyozta.
"Nincs semmiféle probléma a sajtószabadsággal"
Nem láttam még olyat az Európai Unióban, hogy egy bizottsági elnök olyan dokumentum bemutatását akarta volna kierőszakolni egy tagország miniszterelnök-helyettesétől, amely még nem is létezik – vélte felszólalásában Gál Kinga, néppárti EP-képviselő a vita második panelében. – Ha vennék a fáradságot, hogy ellátogassanak Magyarországra, megnézzenek egy tévéműsort, elolvassanak egy hazai sajtóterméket, akkor hamar rájönnének: nincs semmiféle probléma a sajtószabadsággal. A szocialisták és liberálisok által támogatott kettős mérce az, mely igazán rombolja az európai értékeket – fogalmazott Gál Kinga.
Tisztességes szabad választáshoz nem elég csak a választási törvényt tanulmányozzuk, hanem egyben kellene több törvényt megvizsgálni – mondta Göncz Kinga és kérdezte a Velencei Bizottságot és az Európai Bizottságot, hogy ők megteszik-e ezt.
Vissza kell térni a tényekhez!
Szájer József a vitán azt javasolta, térjenek vissza a tényekhez. „Szeretném megkérdezni az EBESZ sajtóügyi biztosát arról, hogy idézze meg saját, illetve elődje, Haraszti Miklós nyilatkozatait arról, amikor Magyarországon a kereskedelmi tévék szerződéshosszabbítását előre hozták a választások ellőtt” – vetette föl a politikus. Kérte azt is, árulja el, hogyan tiltakozott akkor a sajtószabadság megcsúfolása ellen, amikor a Klubrádió szabálytalan körülmények között hosszabbított szerződést, és amikor ellenzékben a Fidesz nem vehetett részt a közmédia kuratóriumában. „Szeretnék megnyugodni, hogy nem alkalmaznak kettős mércét!” – zárta szavai Szájer.
Továbbra sem tények alapján bírálják Magyarországot – jelentette ki Kósa Ádám. Azok alapján, amiket mondanak, nem érdemes hazamennem – közölte a siketnéma politikus. Megkérdezte: melyik ország alaptörvényébe építették be az alapjogi chartát? Hol van még olyan, hogy külön intézkedés védi a gyerekeket, a nőket és az időseket? Németországban és Magyarországban – szögezte le Kósa, hozzátéve: szégyellhetik magukat!
Szabadon működhetnek a balliberális lapok
Áder János fideszes EP-képviselő azt kérdezte a vitában részt vevőktől, hogy mondják meg a balliberális lapok közül hány szűnt meg egy év alatt. „Mindegyik szabadon működik még most”. Miért támogatták a szocialisták a Kúria elnökének jogállásást szabályozó törvény elfogadását az alkotmányügyi bizottságában – tette föl a kérdést Áder. „Van-e olyan európai uniós jogszabály, amely tiltja azt, hogy valaki közjogi tisztséget töltsön be, amiért egy EP-képviselő felesége”. Ha nem tud ilyet mondani, akkor kérjen elnézést azoktól, akiket ezzel megvádoltak – tette hozzá.
A Velencei Bizottság összes többi kérdését és állásfoglalását is megvitatja-e majd a bizottság – szegezte a bizottságnak kérdését Bauer Edit EP-képviselő. – Azt hittem, hogy mi itt most mediátori szerepet töltünk be, de úgy tűnik, egy színjáték része vagyunk, mely rendkívül megalázó. A bizottság véleményem szerint nem erre jött létre – zárta a képviselő asszony.