A Fidesz frakcióvezetője határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a magyar kormányt és személyét célzó puccskísérletről beszélt volna Orbán Viktor miniszterelnök Egerben, a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén. Lázár János ezt a tanácskozás utáni pénteki sajtótájékoztatón közölte újságírói kérdésre válaszolva. Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott beszédében, nem pedig személyes dolgokkal - jelentette ki a politikus.
    
A Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak is megerősítették - mint azt pénteki számukban írták a napilapok - a hvg.hu azon értesülését, amely szerint a Fidesz-KDNP háromnapos frakcióülésén szerda éjjel a miniszterelnök beszélt a magyar kormányt és személyét célzó puccskísérletről. Lázár János tájékoztatóján azonban azt mondta: nem hangzott el kijelentés. "Fals információk keringenek a sajtóban" - tette hozzá.

Ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormányzó pártszövetség a parlamenti pártokkal a választási eljárási törvényről, valamint a pártok működését és finanszírozását szabályozó jogszabályokról – jelentette be Lázár János, a Fidesz-KDNP egri kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatóján.  Az egyeztetés alapját az MSZP-s Tóbiás József és Puch László által még decemberben benyújtott javaslat képezheti – fűzte hozzá. A frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok nyitottak lesznek az egyeztetésre.

Tájékoztatása szerint a frakcióülésen a végtörlesztés kérdése is szóba került, mellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az abszolút siker, és megmutatta, hogy a bankok is bevonhatók a közös terhek viselésébe. Az elmúlt húsz évben nem volt erre példa - tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az ágazati különadók 2013-ban kivezetésre kerülnek.

Kijelentette, a 2012-es év elejéig 160 ezer család szabadult meg a devizahitelétől, és a bankszövetséggel kötött megállapodás alapján újabb százezrek helyzete javulhat. Az átlagos törlesztési összeg ötmillió forint volt – mondta a politikus. Hozzátette: ebből is jól látható, hogy nem a gazdagok használták ki ezt a lehetőséget, hanem tipikusan a közszféra alkalmazottai és a középosztálybeliek éltek ezzel.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a tavalyi év során mintegy 210 ezren vettek részt a közmunka-programban, és összehasonlításképpen megemlítette, hogy a szocialista kormányok idején évente 150 ezer fő alatt volt a közfoglalkoztatottak száma. Ez nem kidobott pénz, és törekszünk rá, hogy az érintettek értékteremtő munkát végezzenek – jegyezte meg. Rámutatott arra is, hogy hazánkban sok a szakképzetlen 50 év feletti ember, akik számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy munkából szerezzenek jövedelmet.

Érdemben változik az önkormányzatok finanszírozása, a kormányzat eltökélt abban, hogy áttérjenek a feladat alapú finanszírozásra – hangsúlyozta a frakcióvezető. Szintén az önkormányzatok világához kapcsolódik a helyhatóságok likviditási problémája, ami abból adódik, hogy bevételeik a korábbi években jelentősen elmaradtak a várttól – fűzte hozzá. Ugyanakkor Lázár emlékeztetett arra is, hogy 2011 során az önkormányzatok több mint 50 milliárd forintnyi pluszforrásban részesültek. A helyhatóságok adósságáról szólva rámutatott, hogy az két részre bontható: devizaalapú hitelekre és általános adósságra. Ez összesen mintegy 1300 milliárd forint – fűzte hozzá.

Éppen ezért – a frakcióvezető tájékoztatása szerint – a kormánynak, az önkormányzatoknak és a bankoknak közösen kell egyezségre jutniuk. Ezzel összefüggésben úgy vélekedett: „rossz hír lenne a bankoknak, ha a kormány elzárkózna az ilyen típusú egyeztetésektől, mert az önkormányzatok ezres nagyságrendben nem lennének képesek visszafizetni korábbi hiteleiket”. Felidézte azt is, hogy a miniszterelnök világossá tette, hogy ebben az esetben a végtörlesztés nem járható út.

A Fidesz frakcióvezetője szólt arról is, hogy egyes önkormányzatok védelmet kértek a kabinettől, ugyanis szavai szerint létezik egy olyan bankcsoport, amely lehetetlen feltételeket diktál az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak.

A BKV-val kapcsolatos frakcióálláspontot ismertetve kifejtette, hogy a fővárosnak konkrét megoldási javaslattal kell előállnia, hogy a kormányt segíteni tudja. Lázár János úgy fogalmazott, hogy Tarlós István munkáját fontosnak tartják és támogatják, de „ne csak a markát tartsa, hanem segítsen a probléma megoldásában”.

A frakcióvezető tájékoztatott, arról is döntés született, hogy a hulladékgazdálkodást állami vagy közösségi tulajdonba kell venni. Ezt az indokolja, hogy kiemelt környezetvédelmi kérdés, ugyanakkor rentábilis vállalkozás is – fűzte hozzá.

Lázár János beszámolójában kitért arra is, hogy február végéig 85 egyház bejegyzéséről kell döntenie a parlamentnek, és kiemelte azt is, hogy a 2011. december 31-ig egyházi státuszt kapott 14 felekezet a vallásos társadalom 99 százalékát lefedi. Kiemelte, a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartására az alaptörvény megfelelő garanciákat tartalmaz, ezért visszautasítja azt a vádat, hogy sérülnének bárkinek is ezek a jogai.

"Felborzolta a kedélyeket Oszkó Péter tevékenyége"

Jelenleg nincs olyan megoldás, amely pozitív választ adna arra a kérdésre, hogy lesz-e új nemzeti légitársaság - mondta a Fidesz frakcióvezetője Egerben. Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján közölte azt is, hogy némileg felborzolta a kedélyeket a frakcióülésen Oszkó Péter volt pénzügyminiszter tevékenysége, vagyis az, hogy 2011. április óta a Wizz Air igazgatóságának tagja.
     
Az új egyházügyi törvény következetes a felekezetek egyenrangúságának kérdésében – mutatott rá, hozzátéve: azok a felekezetek, amelyek bejegyzését elutasítja az Országgyűlés, egy év elteltével újra beadhatják kérelmüket. A parlament minden ügyet elbírál – szögezte le. Kitért arra is, hogy a 85 kérelem közül 20 alatt lesz azoknak a száma, amelyek az emberi jogi bizottság javasolni fog.

A kampányfinanszírozást érintő kérdésre válaszolva kifejtette: „húsz éve a szőnyeg alá van söpörve a probléma, ezért a kormány rendet akar tenni e téren is, de az új választójogi törvény is indokolja, hogy foglalkozzunk a témával”.

A munkahelyteremésre vonatkozó kérdésre úgy reagált, egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt változatlanul célja a kormánynak, de a helyzet változott, így sokkal nehezebb lesz azt elérni.
 

Határozati javaslatot nyújtanak  be az EU-s paktumról

Országgyűlési határozati javaslatot terjeszt pénteken a Ház elé a kormány, azt javasolva, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz – jelentette be Szijjártó Péter.
 
 A miniszterelnök szóvivője leszögezte, a kormány azzal a kérdéssel fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy az új EU-s szerződés ratifikálása kétharmados vagy feles többséget követel-e meg a parlamentben.