Hazánk érdekei egybeesnek a fiskális paktum tartalmával

Létrehozva: 2012. február 13., 12:50 | Utoljára frissítve: 2012. február 13., 14:07	nyomtat	küld

Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén azt mondta, a szigorúbb költségvetési fegyelmet előirányzó szerződés aláírása mellett szól az is, hogy Magyarországra komolyan hatnak az eurózóna történései, ezért elsődleges érdeke, hogy az övezetben "jól menjenek a dolgok". "Ha az eurózóna köhög, akkor mi Magyarországon tüdőgyulladást kapunk" - hangoztatta. Hangsúlyozta, 2008 óta szinte folyamatosan válság van Európában, "országok dőlnek be", ezért egyértelmű, hogy az eladósodás megfékezéséért és a további krízishelyzetek megelőzéséért a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolására van szükség. A fiskális paktum végleges szövegtervezetének elfogadását a kormány "jó szívvel ajánlja" ezeknek a céloknak az eléréséhez - mutatott rá, hozzátéve: a dokumentumban foglalt kötelezettségek csak az euró bevezetésétől terhelnék Magyarországot.
   
Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke szerint "nagyobb hiba lenne nem aláírni, mint aláírni" a szerződést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum csak azt rögzíti, hogy csökkenteni kell az eladósodottságot, de arról nem szól, hogy azt milyen eszközökkel érhetik el. Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy a nemzeti önrendelkezés feladását jelentené a szerződés elfogadása, általa az Országgyűlés jogköre csorbulna, ezért Magyarországnak ki kellene maradnia a paktumból. Braun Márton (Fidesz) ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az erős Európa, amelynek megteremtéséhez a szerződés hozzájárulhat, mindenkinek egyértelmű érdeke. A képviselők 13 igen szavazattal egy nem ellenében támogatták a szerződés aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
   
Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a paktum tartalmáról és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-ai ülésén alá is írják az új kormányközi szerződést. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.
 
Közép-Európának "nagy nyereség" Horvátország belépése az EU-ba

Az európai ügyek bizottsága arról is tárgyalt, hogy az Országgyűlés ratifikálja-e Horvátország uniós csatlakozási szerződését. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő úgy fogalmazott, Közép-Európának "nagy nyereség" Horvátország belépése az EU-ba, általa a térség erősebbé válik, és nő az érdekérvényesítő képessége. Mint mondta, a 2011. első félévi magyar soros EU-elnökség egyik legkockázatosabb célja, egyben legnagyobb sikere volt a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása. A magyar elnökséggel kapcsolatban mindenki erre emlékszik leginkább - tette hozzá. Emlékeztetett: "komoly hajrára" volt szükség a tárgyalások lezárásához, mert az EU-ra bővítési fáradtság volt jellemző, és a gazdasági helyzet sem igazán kedvezett Horvátország felvételének. Az államtitkár kiemelte: a horvát csatlakozás jelentős üzenetet jelent a Nyugat-Balkánnak, hogy ha országai eleget tesznek a feltételeknek, "az EU-ban van a helyük". Egyúttal biztonságpolitikai, gazdasági és társadalmi szempontból az uniónak is érdeke a bővítés - jegyezte meg.
   
Mile Lajos (LMP) kérdésére Győri Enikő közölte: "továbbra sem slágertéma" a bővítés az EU-ban, de az Európai Parlament mindig is támogatta ezt, és az Európai Bizottság is érti, milyen kedvező hozadéka lehet a nyugat-balkáni bővítésnek. Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, tiszteletben tartják, hogy a horvátok többsége a csatlakozás mellett döntött az erről tartott népszavazáson. A képviselő egyúttal reményét fejezte ki, hogy Horvátország az EU tagállamaként nem a "szuperállami berendezkedést", hanem az országok önrendelkezésének megtartását támogatja majd. A bizottság végül egyhangúlag, 17 igen szavazattal támogatta a horvát csatlakozási szerződésről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
   
Horvátország 2005-ben kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. A tárgyalásokat tavaly júniusban zárták le, a csatlakozási szerződést decemberben írták alá, a januárban tartott népszavazáson pedig a horvátok többsége a csatlakozásra voksolt, így megkezdődhetett a szerződés ratifikációja az unió tagállamaiban. Ha a szerződést valamennyi tagállamban jóváhagyják, Horvátország 2013. közepétől lehet az EU tagja.